Az 1929-ben épített intézmény korábban a környékbeli tanyasi gyerekek oktatásáért felelt.
55 éve zárta be a kapuit a Pest megyei Törtel külterületén található, főként tanyasi gyerekek oktatásáért felelős Vízjárási iskola, azóta pedig gaz, szemét, és egy omladozó ház fogadja azokat, akik rábukkannak - írja a Szoljon.
A lap szerint az 1929-ben épített iskolaépület egyike volt annak az ötezer tanyasi iskolának, amiket Klebelsberg Kuno javaslatára létrehozott az akkori vallás- és közoktatásiügyi miniszter abból a célból, hogy "kiűzze" az analfabetizmust az országból.
Az iskola hivatalos neve Beretvás iskola volt, mivel Beretvás Jánosnak hívták azt a földbirtokost, aki azt a területet adományozta, ahová felépítették az épületet, ahol aztán 1930-ban elkezdődött a környékbeli tanyasi gyerekek oktatása.
"Vízjárásinak pedig azért nevezték el, mert mert a Törtel melletti Gerje-csatorna sokszor kiöntött, és a víz gyakran kijárt egészen az iskoláig, és elöntötte a környező földeket. Az iskolán pedig rajta ragadt a név" - idézi a lap az iskolában negyedik osztályos koráig tanuló Dömötör Jánost.
A ma már 85 éves férfi szerint az intézmény akkori tanulói szerették az iskolájukat, ami fehérre meszelt, tiszta és biztonságos volt. A téli fagyok idején a Beretvás és a helyi Farkas család gondoskodott a tüzelőről, de volt, hogy a térdig érő hó miatt inkább fagyszünetet rendeltek el.
A Vízjárási iskola végül 1969-ig, körülbelül tehát harminc évig működött. Idén 55 éve, hogy bezárták, azóta pedig az enyészet vette át az uralmat.
Tele az ország elhagyatott iskolákkal
Nem a törteli Vízjárási iskola az egyetlen, amit valamikor az évek során bezártak és magára hagytak. A Magyarország elhagyatottan - BCO Urbex és az Urbex Hungary- Elhagyatott helyek nyomában nevű Facebook oldalakon rendszeresen osztják meg elhagyatott iskolaépületeik fotóit és történeteit.
Van elhagyatott iskolaépület például a veszprémi várban, Ózdon és Budapesten is.
A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 6 évvel ezelőtt költözött ki régi épületéből. A diákok átköltöztek és új helyen tanulnak tovább: az iskola helyén társasház épül.
Posted by A Felfedező - Elhagyatott helyek Magyarországon on Monday, March 20, 2023
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
