A politikus az igazgatóval együtt fogadta az érkező szülőket, akiknek beszédet is mondott.
Nyílt napot tartottak hétfőn egy XVI. kerületi budapesti óvodában, amin részt vett a kerület fideszes önkormányzati képviselője, Szatmáry László is – írja a Szabad Európa.
Az intézménybe tartó szülők útját egy az épület elé kihelyezett pult állta el, ahol a Fidesz helyi jelöltjének, jelenlegi önkormányzati képviselőjének gyűjtöttek aláírásokat. Az épületből kifelé igyekvők közlekedését pedig a helyi polgármester és a képviselőjelöltek plakátja nehezítette meg.
Szatmáry szerint ezzel szerettek volna „lehetőséget adni a választóknak a támogatásra és a felmerülő kérdéseik megválaszolására.”
Bár a TASZ elmondása alapján az óvoda előtti közterületen engedélyezett az aláírásgyűjtés, több szülő is felháborodott az őket fogadó jeleneten.
„Undorító, hogy itt, az óvoda bejárata előtt pultoznak. Számomra ez kimeríti a politikai pedofília fogalmát”
- mondta egy dühös szülő a Szabad Európának.
Azonban a kampány ezzel nem ért véget, ugyanis az épületben az óvoda igazgatója mellett ott volt Szatmáry László is, aki a lap kérdésére az mondta, hogy azért volt ott, mert a „rendezvényre érkezett”.
A politikus végül beszédet is tartott a nyílt napra érkező szülőknek az intézményben, amiben egy megkérdezett szülő szerint "arról beszélt, hogy a helyi fideszes önkormányzat mennyi mindent tett a kerületért. Megemlítette azt is, hogy mikor és mennyi pénzért újították fel az óvodát.”
Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője a lapnak azt nyilatkozta:
„A köznevelési törvény szerint gyermekfelügyeleti időben az óvodákban, iskolákban vagy kollégiumokban párt vagy párthoz köthető szervezet politikai célú tevékenységet nem folytathat, az intézmény területén ilyen szervezetek nem működhetnek.”
A szakember szerint a kampányidőszakban, és azon kívül, az év bármely másik napján is tilos a jogszabály szerint pártpolitikai tevékenységeket folytatni az iskolákban és óvodákban. Így egyértelműnek tűnik, hogy jogszabálysértés történt a XVI. kerületi óvodában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
