Közeleg az általános iskolai beiratkozás, ezeket a dokumentumokat ne felejtsétek magatokkal vinni

Néhány hét múlva esedékes az első osztályos gyerekek iskolai beíratása. Mutatjuk, milyen dokumentumokat lesz érdemes magatokkal vinni.

  • Székács Linda

Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2024. április 18-19-én kell beíratni - szerepel az idei tanév rendjében.

A KRÉTA rendszerén belüli beiratkozás általában már ennél hamarabb, április elején elkezdődik, ami bár nem kötelező, de nagyon is ajánlott, hiszen az előzetes adatfeltöltés jelentősen megrövidítheti a személyes beiratkozással töltött időt.

Ha viszont az adatokat előzetesen nem töltitek fel, a személyes beiratkozásnál ügyeljetek arra, hogy legyen nálatok a hatodik életévüket augusztus 31-ig betöltő gyerekek születési anyakönyvi kivonata, vagy személyi igazolványa, esetleg útlevele, továbbá szükség lesz

  • a diákigazolvány igényléséhez szükséges NEK-adatlapra,
  • a lakcímkártyára,
  • TAJ-kártyára

és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolásra, ami lehet óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, illetve sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Mindemellett a beiratkozáskor a szülőknek nyilatkozniuk kell a közös szülői felügyeleti jogról is, ha pedig esetleg egyedül nevelitek a gyereketek/gyerekeitek, kérhetik a a szülők gyámhivatalban felvett nyilatkozatát a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a másik szülő halotti anyakönyvi kivonatát, vagy a gyámhivatal határozatát, a bíróság ítéletét.

Ha pedig az egyik szülő külföldön él, akkor is szükséges nyilatkoznia, amit megtehet személyesen vagy elektronikus úton is.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy az itt felsoroltakon kívül az oktatási intézmény valamilyen más dokumentumot is kér, ezért a beiratkozás előtt mindenképp tájékozódjatok az iskola honlapján.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.