Az iskolán kívüli programok szervezése nem tartozik a fenntartók hatáskörébe.
A tankerületek állítják, hogy az iskolák nem kaptak külön ajánlást a Most vagy soha! című film megnézésére, mégis számos iskolából érkezett beszámoló arról, hogy a diákoknak kötelező volt elmenni a moziba – írja a 444.
Ahogyan azt mi is megírtuk, számos beszámoló érkezett arról, hogy több iskola diákjait is kötelezhették az új magyar film megnézésére szerte az országban. Ezért a 444 a Klebelsberg Központnál és több tankerületnél is arról érdeklődött, hogy mitől függ elmennek-e megnézni a filmet az osztályokkal.
A Klebelsberg közlése szerint nem tudnak olyan esetről, hogy a tankerületek fenntartásába tartozó iskolák közül bárhol is kötelezővé tették volna a film megnézését. Azonban hozzátették:
„az iskolán kívüli programok szervezése iskolai hatáskör, ebben a Klebelsberg Központnak nincs hatásköre.”
A Nagykanizsai Tankerületi központ állítja – amelynek egyik iskolájában 7:10-kor kezdték a napot azért, hogy a mozi ne ütközzön a kompetenciafelméréssel –, az iskolák nem kaptak külön ajánlást a fenntartótól. Az intézmények saját maguk dönthetnek arról, hogy iskolán kívül milyen programot szerveznek.
Egy másik érintett iskola fenntartója, a Közép-Budai Tankerületi Központ pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a 12. kerületi iskoláknak a Cinema Mom ajánlotta fel a mozizást az „ünnepi megemlékezések megszervezéséhez.” Ezt a lehetőséget pedig több iskola is elfogadta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
