A Gábor Dénes Egyetem nyílt levélben indokolta meg, miért lép vissza.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy XII. kerületi iskola a Közép-budai Tankerületi Központ fenntartásából a Gábor Dénes Egyetemhez kerülne, amely az egyetem 12 oldalas koncepciója szerint felmenő rendszerben fizetőssé válna, a diákok szüleinek így havi 100-150 ezer forintot kellene fizetni. Cserébe viszont azt ígérik, hogy minden diák kapna laptopot, a termeket okostáblákkal szerelnék fel és új labort is építenének.
Mivel a fenntartóváltás nagy port kavart a szülőknél, és a sajtóban, ezért utána nem sokkal a Gábor Dénes Egyetem (GDE) honlapján közzétett nyílt levelében arról számolt be, hogy a Tamási intézményfejlesztési koncepciója egy javaslat a GDE részéről, amit csak a szülőkkel, diákokkal és tanárokkal közösen tudnak véglegesíteni. Amennyiben az érintettek nem támogatják a fenntartóváltást, úgy a GDE visszavonja az átvételi kérelmét és az ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalásait.
Az azt követő szülői fórumon pedig már elhangzott, hogy mégsem veszik át az iskolát. Ezt meg is erősítette az a nyílt levél, amit a Gábor Dénes Egyetem szerkesztőségünk részére is megküldött. Ebben az egyetem azzal indokolja a visszalépést, hogy az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is.
"Ennek következményeként a szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd, amely kommunikáció teljesen elfojtja a szakmaiságot, és az egyetlen igazán fontos szempontot, a diákok érdekét. Ebben a környezetben nincs lehetőségük az Érintetteknek kialakítani szakmai párbeszéd alapján saját álláspontjukat, mert egyes véleményvezérek – kérdések feltevése és válaszok meghallgatása nélkül – igaztalan támadással, petíciókkal, tüntetésekkel próbálják a közhangulatot befolyásolni. Az ilyen romboló kommunikáció egyetlen célja, hogy megakadályozza, őszinte és előremutató szakmai egyeztetési folyamatot a közösen megvalósítandó jó ügy érdekében."
- írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy azért döntöttek a visszalépés mellett, mert sem a gyerekeket, sem a tanáraikat nem szeretnék méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttüzébe állítani.
Hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy a középiskolákat, általános iskolákat tömegesen vesznek egyetemek, egyházak, azzal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
