Mintegy 60 iskolát vennének át egyházi és alapítványi fenntartók a tankerületektől, legalábbis ennyi kérelem érkezett február végéig a Belügyminisztériumhoz. Az oktatáskutató szerint hosszabb távon ez azt eredményezheti, hogy egyfajta konzervatív mintaiskola-hálózat jöhet létre.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy a Belügyminisztériumnál február végéig közel 60 iskola esetében jelezték egyházak vagy alapítványok, hogy átvennék az egyébként állami iskolát a tankerületektől. Közülök az egyik a budai Tamási Áron Gimnázium volt, amit a Gábor Dénes Egyetem venne át, és felmenő rendszerben fizetőssé is tenne.
Az elmúlt napokban az alábbi egyetemek, egyházak jelentkeztek be iskolákért:
Miskolci Egyetem:
Óbudai Egyetem:
A Népszava értesülései szerint pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartásának átvételére jelezte igényét.
A lap az iskolák átvételével kapcsolatban megkérdezte Nahalka István oktatáskutatót is, aki szerint elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy ilyen nagy számban szeretnének iskolákat átvenni az államtól.
Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó
- fejtette ki Nahalka, majd megjegyezte, hogy a jobboldali sajtóban az elmúlt időszakban több cikk is megjelent, amelyben a konzervatív oktatáshoz való visszatérés fontosságát hangsúlyozták.
Az oktatáskutató hozzátette, hogy ha az állami iskolák egyetemi-alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerülnek, akkor hosszabb távon egyfajta mintaiskola-hálózat jöhet létre, ahol például konzervatív elvek mentén folyhat az oktatás. Azonban, ha ezeknek az iskoláknak csak egy része is fizetőssé válik, ahova csak a tehetősebb családok gyerekeit veszik fel, akkor az már nem társadalmi minta, vagy legalábbis megkérdőjelezhető.
Ezzel párhuzamosan pedig elindulhat egy szelekciós folyamat, ami főleg a most még körzetes általános iskolákat érinti, hiszen a fenntartóváltással megszűnik a kötelező felvételi körzet, így például a hátrányos helyzetű, vagy a problémás gyerekek kiszorulnak ezekből az intézményekből, ami Nahalka álláspontja szerint nem fog javítani a közoktatás helyzetén.
Az oktatáskutató azt mondta, hogy ugyanakkor a fenntartóváltásnak lehetnek jól átgondolt, előremutató céljai is, de ezek nem ismertek.
A Népszava a Belügyminisztériumot is megkérdezte az ügyben, ahonnan azt a választ kapták, hogy a közoktatásban nincs tervbe véve az állami szerepvállalás csökkentése. Az időbeli egybeesésnek pedig az az oka, hogy a fenntartóváltással kapcsolatos kérvények benyújtásának határideje minden évben február vége.
A fenntartóváltásról a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán dönt majd május 31-ig.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
