Nem akarják a diákokat és a tanárokat politikai csatározások kereszttüzébe állítani - a Gábor Dénes Egyetem mégsem veszi át a budai iskolát

A Gábor Dénes Egyetem nyílt levélben indokolta meg, miért lép vissza.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy XII. kerületi iskola a Közép-budai Tankerületi Központ fenntartásából a Gábor Dénes Egyetemhez kerülne, amely az egyetem 12 oldalas koncepciója szerint felmenő rendszerben fizetőssé válna, a diákok szüleinek így havi 100-150 ezer forintot kellene fizetni. Cserébe viszont azt ígérik, hogy minden diák kapna laptopot, a termeket okostáblákkal szerelnék fel és új labort is építenének.

Mivel a fenntartóváltás nagy port kavart a szülőknél, és a sajtóban, ezért utána nem sokkal a Gábor Dénes Egyetem (GDE) honlapján közzétett nyílt levelében arról számolt be, hogy a Tamási intézményfejlesztési koncepciója egy javaslat a GDE részéről, amit csak a szülőkkel, diákokkal és tanárokkal közösen tudnak véglegesíteni. Amennyiben az érintettek nem támogatják a fenntartóváltást, úgy a GDE visszavonja az átvételi kérelmét és az ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalásait.

Az azt követő szülői fórumon pedig már elhangzott, hogy mégsem veszik át az iskolát. Ezt meg is erősítette az a nyílt levél, amit a Gábor Dénes Egyetem szerkesztőségünk részére is megküldött. Ebben az egyetem azzal indokolja a visszalépést, hogy az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is.

"Ennek következményeként a szakmai szintről tisztán politikai  színtérre helyeződött a közbeszéd, amely kommunikáció teljesen elfojtja a szakmaiságot, és az egyetlen igazán fontos szempontot, a diákok érdekét. Ebben a környezetben nincs lehetőségük az Érintetteknek kialakítani szakmai párbeszéd alapján saját álláspontjukat, mert egyes véleményvezérek – kérdések feltevése és válaszok meghallgatása nélkül – igaztalan támadással, petíciókkal, tüntetésekkel próbálják a közhangulatot befolyásolni. Az ilyen romboló kommunikáció egyetlen célja, hogy megakadályozza, őszinte és előremutató szakmai egyeztetési folyamatot a közösen megvalósítandó jó ügy érdekében."

- írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy azért döntöttek a visszalépés mellett, mert sem a gyerekeket, sem a tanáraikat nem szeretnék méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttüzébe állítani.

Hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy a középiskolákat, általános iskolákat tömegesen vesznek egyetemek, egyházak, azzal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.