A Gábor Dénes Egyetem nyílt levélben indokolta meg, miért lép vissza.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy XII. kerületi iskola a Közép-budai Tankerületi Központ fenntartásából a Gábor Dénes Egyetemhez kerülne, amely az egyetem 12 oldalas koncepciója szerint felmenő rendszerben fizetőssé válna, a diákok szüleinek így havi 100-150 ezer forintot kellene fizetni. Cserébe viszont azt ígérik, hogy minden diák kapna laptopot, a termeket okostáblákkal szerelnék fel és új labort is építenének.
Mivel a fenntartóváltás nagy port kavart a szülőknél, és a sajtóban, ezért utána nem sokkal a Gábor Dénes Egyetem (GDE) honlapján közzétett nyílt levelében arról számolt be, hogy a Tamási intézményfejlesztési koncepciója egy javaslat a GDE részéről, amit csak a szülőkkel, diákokkal és tanárokkal közösen tudnak véglegesíteni. Amennyiben az érintettek nem támogatják a fenntartóváltást, úgy a GDE visszavonja az átvételi kérelmét és az ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalásait.
Az azt követő szülői fórumon pedig már elhangzott, hogy mégsem veszik át az iskolát. Ezt meg is erősítette az a nyílt levél, amit a Gábor Dénes Egyetem szerkesztőségünk részére is megküldött. Ebben az egyetem azzal indokolja a visszalépést, hogy az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is.
"Ennek következményeként a szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd, amely kommunikáció teljesen elfojtja a szakmaiságot, és az egyetlen igazán fontos szempontot, a diákok érdekét. Ebben a környezetben nincs lehetőségük az Érintetteknek kialakítani szakmai párbeszéd alapján saját álláspontjukat, mert egyes véleményvezérek – kérdések feltevése és válaszok meghallgatása nélkül – igaztalan támadással, petíciókkal, tüntetésekkel próbálják a közhangulatot befolyásolni. Az ilyen romboló kommunikáció egyetlen célja, hogy megakadályozza, őszinte és előremutató szakmai egyeztetési folyamatot a közösen megvalósítandó jó ügy érdekében."
- írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy azért döntöttek a visszalépés mellett, mert sem a gyerekeket, sem a tanáraikat nem szeretnék méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttüzébe állítani.
Hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy a középiskolákat, általános iskolákat tömegesen vesznek egyetemek, egyházak, azzal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
