Elindult a köznevelési intézmények modellváltása?

Február végére már hatvan iskola fenntartóváltására benyújtott kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz.

Az iskolák alapítványokhoz való átkerülésével egy a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el a közoktatási intézményeknél – írja a HVG csütörtökön megjelenő lapszáma.

Az elmúlt időben egyre több közoktatási intézménynél tapasztalható, hogy fenntartásuk kikerül az állam alól. Az első ilyen eset a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal történt, amely tavaly márciusban került át az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetemhez (ÓE).

Mint nemrég kiderült, az egyetem újabb két székesfehérvári iskola fenntartásának átvételét is kérte, köztük a Teleki Blanka Gimnáziumét, ahol korábban a miniszterelnök is tanult. A lap értesülései szerint azonban a Belügyminisztériumban „nem tudnak” a tömeges modellváltásról.

Azonban máshol is tervben van már az iskolák fenntartóváltása. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a budapesti Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át a tankerülettől, amit utána felmenő rendszerben fizetőssé szeretne tenni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében felszólította az államot, hogy állítsa le az állami közfeladatokat ellátó közoktatási intézmények egyházaknak és alapítványi egyetemeknek történő átadását.

"Ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő"

- fogalmazta meg a PDSZ.

A benyújtott kérelmekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár fog dönteni május végéig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.