Már most okoz bérfeszültségeket a pedagógusok fizetésemelése egy igazgató szerint

Az életkor és a pályán eltöltött évek már kevésbé játszanak szerepet, alig van különbség a pályakezdő és a több éve tanító kollégák alapilletménye között.

  • Tornyos Kata

Nem tájékoztattak részletekbe menően és az előkészítésbe sem vontak be minket – nyilatkozta a Népszavának egy állami iskola igazgatója. Bár hivatalosan volt tájékoztatás, de valójában csak szó szerint felidézték számukra a béremelésről szóló kormányrendeletet. Így nem tudta pontosan megmondani a kollégáinak, hogy mennyi lesz a fizetésük januártól.

"Az új munkaszerződéseket a tankerületben dolgozták ki az iskolaigazgatók megkérdezése nélkül, mi csak postások voltunk, nekünk kellett bemenni a papírokért"

– mondta a lapnak. Hozátette: a pluszmunkák díjazása sem lesz egységes, úgy tűnik, ez is a tankerületektől függ majd, de mi ebbe sem látunk bele. Azt elismerte, hogy a pedagógusok között többeknek könnyebbséget jelenthet a mostani bérrendezés.

A kormány átlagosan 32,2 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, ám ez nem konkrétan a pedagógusbérekre, hanem a fenntartók rendelkezésére álló bértömegre vonatkozott, amit a fizetésekre fordíthatnak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 30-a óta gyűjti az észrevételeket

Egy fiatal, gyakornok fokozatú pedagógus például arról számolt be, hogy lényegében a fokozatához tartozó minimumot kapta, vagyis fizetése bruttó 528,8 ezer forintra emelkedett (ami nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forintot jelent). Egy több mint 40 év munkaviszonnyal rendelkező, egyetemi végzettségű, Pedagógus II. fokozatú tanárnak mostanra sikerült elérnie, hogy nettó bére kicsivel meghaladja a 470 ezer forintot.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.