A képviselők nem fogadták el a költségvetést, így fejenként 80 ezer forinttal kevesebb lesz az óvodai dolgozók februári bére.
Fejenként 80 ezer forinttól esnek el februárban egy IX. kerületi óvoda dolgozói, szociális munkások, óvodapedagógusok és dajkák egyaránt, mert a kerületi képviselő-egyesület nem fogadta el a költségvetést, így nem kapják meg a jövedelmüket kiegészítő önkormányzati támogatást - számolt be róla az RTL Híradó.
A döntés elhalasztását a Fidesz mellett három ellenzéki párt is kérte, Baranyi Krisztina kerületi polgármester szerint politikai okokból, mert nem számítanak arra, hogy a következő ciklusban is ő lesz a polgármester.
A híradónak nyilatkozó egyik érintett óvodapedagógus szerint az önkormányzati kiegészítés sokuk fizetésének több mint egyharmadát jelenti, hiszen az érintett 700 fő közül sokan vannak, akik minimálbérért dolgoznak.
"Ebből élünk, ebből fizetjük a számláinkat, ebből vásárolunk a boltban" - tette hozzá.
Torzsa Sándor, a DK-MSZP frakcióvezetője szerint Baranyi Krisztina egyeztetés nélkül nyújtotta be a költségvetést, amiben aztán hibát találtak, ezért nem fogadták azt el. Hozzátette, az ülésen többször feltették azt a kérdést is, hogy mennyi pénze maradt az önkormányzatnak 2023-ból, erre azonban nem kaptak választ.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
