Ma véget ér az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett ellenkonzultációs gyűjtés

Utoljára a mai nap folyamán van lehetőség elvinni az üres konzultációs íveket a leadópontokra, amiből a szervezeteknek már több mint 300 ezret sikerült összegyűjtenie.

Az aHang és az Egységes Diákfront október óta folyamatosan várja az üres konzultációs íveket mindazoktól, akik nem értenek egyet a nemzeti konzultáció kérdéseivel, azoknak módjával és témáival, illetve úgy gondolják, hogy más fontosabb kérdésekkel kellene a kormánynak foglalkoznia.

A kormány demagóg politikája elleni tiltakozás során már 300 ezer üres konzultációs ívet gyűjtöttek be, több mint 800 leadóhelyen. Az aHang Facebookon közzétett posztja szerint a leadópontokon január 31-ig, míg postai feladás útján február 5-ig van lehetőség leadni az üres íveket.

 

A szervezet mai közleményében arról is tájékoztatást adott, hogy február 1-én, a rendkívüli uniós csúcstalálkozó idején Brüsszelben tartanak nemzetközi sajtótájékoztatót. Ennek célja, hogy rámutassanak arra:

„A kormányfő hamisan hivatkozik a magyar közvélemény 98%-os támogatására a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei alapján. A valóság ezzel szemben az, hogy a választópolgárok mindössze 18%-a küldte vissza a konzultációt."

A sajtótájékoztatóra a résztvevő aktivisták  100 000 érvénytelen konzultációs ívet is magukkal visznek.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.