Belső felmérést végzett a Corvinus Egyetem - a dolgozók többsége nem tartja hozzáértőnek a vezetőket, de félnek felszólalni a döntéseik ellen

A Budapesti Corvinus Egyetem éves elégedettség-mérése szerint 5-ből 4 válaszadó etikán alulinak tartja, ahogyan Ádám Zoltán kirúgása ügyében jártak el.

A hvg.hu-hoz anonim módon eljuttatott, a Corvinus Alkalmazotti Tanács hagyományos éves elégedettségmérése lesújtó képet fest az egyetem jelenlegi állapotairól. A válaszadók 81 százaléka gondolja úgy, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése kapcsán jogtalanul jártak el.

2023 októberében azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, miután etikai vizsgálatot kezdeményezett egy hallgatóval való komoly kivételezés kapcsán.

Bár az etikai vizsgálat során elmarasztalták az ügyben érintett személyeket, az intézmény vezetése mégis Ádám Zoltánt tanácsolta el, indoklásuk szerint azért, mert "nem működött együtt" egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos e-maileket, továbbá "nem megfelelő hangnemet használt' egyes vezetőkkel szemben, és megpróbálta lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.

A hvg.hu birtokába került belső felmérésben több kérdés is foglalkozott a vizsgabotránnyal és annak következményeivel. Az elégedettségmérést az egyetem dolgozóinak – oktatók, vezetők és egyéb munkakört betöltő személyek – 31 százaléka töltötte ki.

A kitöltők válaszai alapján:

  • 88 százalék szerint az egyetemen egyetlen hallgató sem élvezhet kivételezett bánásmódot a szülők hatalmi vagy kapcsolati befolyása miatt,
  • 81 százalék aránytalannak és jogtalannak tartja Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetését,
  • 80 százalék etikátlan eljárásnak ítéli, hogy azt a dolgozót bocsátották el, aki felhívta a figyelmet egy súlyos szabálytalanságra,
  • 79 százalék az egyetem hírnevét rosszabbnak ítéli, mint egy évvel ezelőtt,
  • 71 százalék az egyetem által nyújtott információkat nagyrészt elégtelennek tartja az ügyben.

Ezenfelül 80 százalékuk szerint a volt docens elbocsátása miatt az egyetemi dolgozók bármilyen jól látják is el a feladataikat, kevésbé érzik magukat biztonságban, továbbá 70 százalékuk azzal is egyetértett, hogy a dolgozók tartanak attól, hogy hátrány érheti őket, ha felemelik szavukat egyes vezetői döntések ellen.

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a Corvinus tanáraira komoly hatással voltak az elmúlt hónapok eseményei. A válaszadók közül mindössze 43 százaléka nem fontolgatja azt, hogy elhagyja az egyetemet.

Az elnök és a rektor esetében a válaszadók 63 százaléka nem ért egyet azzal, hogy “hozzáértő, jó vezetők lennének”.

A felmérés adatai szerint a vezetők megítélése jelentősen romlott az utóbbi egy évben. Kitérnek benne Dr. Anthony Radev-re, az egyetem elnökére is, akiről 66 százalék úgy gondolja, hogy nem látja el jól a feladatát. Nem sokkal kevesebben (61 százalék) állítják ugyanezt a megbízott rektorról, Szabó Lajosról, aki a tavaly nyáron távozott addigi rektor helyét tölti be átmenetileg.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.