A kormány döntése ellenére még mindig bizonytalan a pedagógusok januári béremelése

A Bizottság még nem írta alá a rendeletet, ami lehetővé tenné a nemrég bejelentett 32 százalékos béremelést.

Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott szilveszteri nagyinterjújában számolt be arról, hogy a pedagógusok béremelését egyelőre csak társadalmi vitára bocsátották. Ahhoz, hogy január elsejétől a 10 helyett 32,2 százalékos emelést érjenek el, a Bizottság hivatalos visszaigazolására “feltétlenül szükség van”, az aláírás azonban még nem érkezett meg.

Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i éves sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy januártól a pedagógusok bére 32,2 százalékkal emelkedik. Alig két nappal az év vége előtt pedig személyesen Pintér Sándor jelentette be a béremelést, amiről a kormányrendelet szombat reggel meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Bár pár héttel ezelőtt feloldották a befagyasztott uniós források egy részét, aminek következtében Magyarország megkapja a tanári béremelés feltételeként is emlegetett 10,2 milliárd eurót, és azóta a kormányrendelet is megjelent, még mindig nem biztos a tanárok bérrendezése.

A miniszter szerint az Európai Bizottság megígérte, hogy a jogi garanciát jelentő jóváhagyást elküldi a magyar kormánynak, azonban ez egészen idáig még nem történt meg.

„Hogy februárban a pedagógusok az átlagosan 32,2 százalékkal megemelt bérüket kaphassák meg a Bizottság visszaigazolása esetén, a Belügyminisztériumnak már most el kellett indítania a folyamatot. Ebből is látszik, hogy a magyar állam részéről jóhiszeműen járunk el. Reméljük, a Bizottság is állja a szavát"

- nyilatkozta Gulyás.

 

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.