Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára jövő hét csütörtökre egyeztetésre hívta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőit.
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor, szerint van miről tárgyalni, különösen azután, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a kormány részéről a pedagógusoknak ígért béremelésről – írta meg a Népszava.
Az újonnan feloldott uniós források kapcsán először Pintér Sándor belügyminiszter egy 10 százalékos béremelést említett a pedagógusoknak januárra, viszont Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Blikknek adott interjújában azt mondta, hogy ha Magyarország megkapja a korábban visszatartott kohéziós források egy részét, ami kb. 10,2 milliárd eurót jelent, akkor a kormány akár 30-40 százalékos béremelést is adhat a pedagógusoknak.
Azt RTL Híradó ennek kapcsán megkereste a Belügyminisztériumot, ahol először azt közölték, hogy továbbra is csak 10 százalékos emeléssel számolnak.
Ezt követően a Népszava érdeklődött a Miniszterelnökségnél, akiknek már azt írták, az Európai Bizottság szerdai döntését a kormány a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.
Azt fogjuk kérni, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert a miniszterek összevissza beszélnek. De nekem az az érzésem, mindez csak parasztvakítás. Az EU nem előre fizet, hanem utófinanszíroz. Vagyis a kormánynak előbb hazai forrásból kell nagyobb mértékben megemelnie a béreket, amit az EU később kifizet – fogalmazott Gosztonyi Gábor.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
