Egyre többen csatlakoznak az aHang és az Egységes Diákfront másfél hete indult ellenkonzultációs kampányához. Országszerte közel 750 leadóponton várják a résztvevőket.
Egyre több üzlethelyiségek, vállalkozások és magánszemélyek postaládáiba és civil szervezetek, valamint pártok irodáinál is elfogadják a konzultációs lapokat - írja az aHang közleményében.
“Egyre többen csatlakoznak az ellenkonzultációhoz, sorra érkeznek az üres ívek a leadópontjainkra. Világossá kell tennünk, a szuverenitásunkat és az országunk jövőjét nem propaganda kérdésekkel, hanem a valódi problémák megoldásával tudjuk biztosítani. A közpénz milliárdokat elherdáló kormány persze mindent megtesz, hogy megakadályozza az akciónkat. Azonban hiába az alternatív népszavazás óta érkező lejárató cikkek és nyilatkozatok hada, a feljelentések vagy a vizsgálatok, nem fogunk meghátrálni” – fogalmazta meg Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A szervezők kiemelték, hogy a következő időszakban további ügyeket is meg fognak jeleníteni a kampányukban, amihez más szervezetek is csatlakozni fognak.
“Az ellenkonzultáció mozgalmi jellegét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a társadalmi szereplők – legyen szó a civil vagy a gazdasági szektorról – az ország minden pontján egyszerre mondanak nemet a kormánypropagandára. Egymillió üres ívet gyűjtünk össze a megtévesztő propaganda ellen!” – hangsúlyozta az aHang és az Egységes Diákfront.
A gyűjtés az év végével sem áll meg. Azok, akik még nem adták le a konzultációs lapjaikat, ők januárban még megtehetik.
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy azok, akik nem kaptak egyáltalán konzultációs ívet, esetleg kidobták, megsemmisítették, mielőtt elküldhették volna a szervezőknek, nekik is lehetőség nyílik hamarosan, hogy online formában nyilatkozzanak.
A gyűjtés végén a szervezők köztéri installációkkal fogják demonstrálni az üres konzultációk sokaságát. Ennek pontos menetéről hamarosan fognak információkat közölni. A kampány végeztével pedig az összegyűjtött papírokat újrahasznosítják, és „az összegyűjtött mennyiség karbonlábnyomát pedig faültetéssel teszik jóvá.”
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
