A pedagógusok 5 százaléka mondott fel 59 tankerületi iskoláiban. Ezzel párhuzamosan közel kétszerannyi tanár kezdte meg munkát, mint amennyien távoztak.
A távozó tanárok arányában tankerületenként nagy eltérések voltak. A ceglédi és a belső belső-pesti tankerület pedagógusai közül majdnem minden tizedik felmondott. Ehhez képest Baján a tanárok kevesebb mint két százaléka állt fel – írja az Átlátszó.
A felmondó pedagógusokat főleg olyan hiánytárgyak, mint a matematika vagy az idegen nyelvek esetében nem olyan könnyű pótolni. Mégis érdekes, hogy idén 59 tankerület közel kétszerannyi tanárt vett fel, mint amennyien távoztak az iskolákból. A legtöbb pedagógus, aki idén került valamelyik tankerületi intézményhez, június-szeptember között kezdte meg a munkát.
Az adatokból kiderült, hogy januártól szeptemberig a legtöbben (1179 fő) Budapesten álltak fel, de itt kezdtek el a legtöbben (1698 fő) tanítani is. Hasonló volt a helyzet Pest vármegyében is: 667-en távoztak az oktatásból, ugyanakkor 1017 új pedagógust vettek fel az iskolákba. A legkevesebb távozó pedagógus Tolna (65 fő) és Nógrád (67 fő) vármegyében volt. Békés mellett ezekben a vármegyékben vették fel a legkevesebb pedagógust is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
