A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a rendszerváltás óta egy-egy tanévet leszámítva, de folyamatosan csökken a pedagógusok száma.
Az eltelt 33 év alatt a pedagógusok száma 23116 fővel csökkent. A grafikonon is jól látszik, hogy 2010-ig nagyjából egyenletes a csökkenés: körülbelül 5 évente 3 ezer fővel zsugorodott a pedafógusok száma. A 2010-es mélypont után ugyan többen tanítottak az iskolában, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az emelkedés csak átmeneti volt. 2020-ra újabb 2 ezer pedagógus tűnt el a rendszerből. A 2022/2023-as tanévre pedig 73675-re csökkent a számuk.
Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy mi történt 2010-ben? Akkoriban anyagi okok és a gyereklétszám csökkenése miatt több iskolát be kellett zárni, vagy össze kellett vonni, ezért sok pedagógus elveszítette a munkáját. Sok városban például Salgótarjánban, a szülők tüntetést szerveztek az iskolabezárások ellen.
Hogy milyen mértékben csökkent a tanulók száma, jól mutatja, hogy 1990-től napjainkig a diákok száma 458494 fővel lett kevesebb. Ugyanakkor csak szeptemberben Rétvári Bence szerint 1205 pedagógus döntött úgy, hogy nem él a lehetőséggel, és nem írja alá a státusztörvény miatt az új munkaszerződését.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
