szerző:
Eduline

Dunaújváros, Salgótarján és Tatabánya mellett több kistelepülés és budapesti kerület is bezárja vagy összevonja iskoláit. Kevés a gyerek, sok a kiadás – ezzel magyarázzák döntésüket az önkormányzatok, amelyek évente több mint százmillió forintos megtakarítást remélnek az átszervezésektől. Sok helyen még nem született végleges döntés, ezért egyelőre még nem lehet tudni, hány tanár veszíti el az állását.

„Nem ez az első ilyen döntés a városban, korábban is szükség volt hasonló lépésekre. Most két általános iskola, illetve két humán középiskola összevonásáról döntött a képviselő-testület” – mondja Kancz Csaba, Tatabánya alpolgármestere. A Komárom-Esztergom megyei városban a diákok és a pedagógusok aláírásgyűjtéssel tiltakoznak az összevonások ellen, amelyekre az alpolgármester szerint részben gazdasági okok miatt van szükség. „Míg 2002-ben az állami normatíva az intézmények kiadásainak hetven százalékát fedezte, addig ez az aránya ma csak valamivel több mint negyven százalék. Kénytelenek voltuk meghúzni a nadrágszíjat” – teszi hozzá.

Kancz Csaba szerint az iskolafenntartóknak sokkal inkább megéri egy összevont intézményt működtetni, mint több, kisebb tanulói létszámmal rendelkező általános- és középiskolát. Az egyszakos tanárok így könnyebben összeszedhetik a kötelező óraszámukat, és az alapfokú beiskolázást is jobban tudják irányítani a fenntartók. „Ami a pedagógusokat illeti, nem tervezünk drasztikus létszámleépítést, és a jelenlegi diákokat sem érinti az átalakítás. Ugyanabban a tanteremben, ugyanazokkal a tanárokkal folytathatják szeptembertől a munkát, mint eddig” – magyarázza.

Még nem lehet tudni, hány iskola szűnik meg szeptembertől
©

Nincs pénz, nincs iskola

Dunaújvárosban az alapfokú oktatási intézmények összevonására készülnek, bár a végleges döntést csak a következő hónapokban hozza meg a képviselő-testület. Kiss András, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke főként gazdasági okokkal magyarázza a tervezett lépéseket. „2009-ben 956 millió forintot kellett a városnak az állami normatívához hozzátennie, hogy az általános iskolai oktatás színvonalát fenntartsa. A költségvetés 2011-ben már nem bírja a terheket, megtakarítások nélkül működésképtelenné válik a város” – mondja.

Létszámproblémák is vannak: tíz év alatt több mint 2200-zal csökkent az általános iskolások száma Dunaújvárosban. Az oktatási bizottság elnöke szerint elsősorban a nyugdíjba vonulókat és a megbízási szerződéssel dolgozókat próbálják majd kiváltani az aktív korú, státuszban lévő pedagógusokkal, így – Tatabányához hasonlóan – nem készülnek tömeges elbocsátásokra. „Olyan összevonásról van szó, hogy az eddigi épületben maradnak az iskola tanulói és dolgozói, de más szervezeti felállással, egy másik intézménnyel összevonva. Az iskolák a tervek szerint nevüket és pedagógiai programjukat is megtarthatják” – magyarázza Kiss András.

Salgótarján közgyűlése két intézmény – a Rákóczi Ferenc és a Bóna Kovács Károly Általános Iskola – bezárásáról tárgyal a következő hetekben, a nógrádi megyeszékhelyen szintén aláírásgyűjtéssel és utcai demonstrációval tiltakoztak a tervezett lépés ellen. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az iskolabezárást azzal indokolja, hogy korábban több alapfokú intézményt vontak össze, az épületeket azonban meghagyták a tagiskoláknak, amelyek ma már csupán ötven-hatvan százalékos kihasználtsággal működnek. Azt, hogy hány pedagógus veszíti el állását, egyelőre nem lehet tudni, ahogyan azt sem, hol helyezik majd el az érintett diákokat – erről a következő hónapokban egyeztetnek.

A niklai Berzsenyi Dániel Általános Iskola. Bezár az "e-tudás alapú iskola"
©

A Somogy megyei Niklán is megszűnik az általános iskola. Az intézmény nyolc évfolyamán jelenleg hetvenkét diák tanul, többségük halmozottan hátrányos helyzetű. „Egy ilyen kis létszámú iskolát a jelenlegi normatívával fenntartani nagyon nehéz” – mondja Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla polgármestere, aki szerint lassan már a gyerekeknek járó ingyen étkezést sem tudják finanszírozni, több millió forinttal tartoznak a beszállítónak.

Egyelőre nem tudják, mi lesz szeptembertől a niklai iskola tanulóival. A környékbeli települések intézményei nem akarják befogadni a diákokat, de az is kérdéses, hogyan oldanák meg az utaztatásukat. „Ezeket a gyerekeket nem tudják a szüleik autóval átvinni a közeli településekre” – teszi hozzá a polgármester. Nemrég irodalmi szervezetek fordultak az oktatási államtitkársághoz, hogy megmentsék a niklai iskolát. „Ez egy komoly lelkiismereti kérdés mindannyiunk számára, minden megoldásra nyitottak vagyunk, bízunk abban, hogy végül mégsem kell majd bezárni az iskolát” – fogalmaz Fülöpné Kesztyűs Ágota. A niklai iskola helyzetéről itt olvashatsz bővebben.

Iskolák új kézben: bizonytalan jövő?

A költségvetési hiánnyal küzdő önkormányzatok azt is fontolóra vették, hogy a középfokú intézményeket – amelyek fenntartását eddig nem kötelező feladatként látják el – átadják a megyének. Balassagyarmat három középiskola és egy kollégium működtetését bízná a Nógrád megyei önkormányzatra. Csach Gábor alpolgármester azt mondja, a város működési hiánya 2006 óta 800 millió forint, el kell dönteni, hogy a nem kötelező feladatok további átvállalására, vagy a kötelező feladatok ésszerű és színvonalas biztosítására költik a bevételeiket.

Budapest XX. kerületében két középiskola sorsa kérdéses: a képviselőtestület nemrég arról döntött, hogy egyeztet a fővárossal az átadás lehetőségéről és módjáról. Az intézmények szívesebben maradnának a kerületi önkormányzatnál. „Számos fejlesztést tervezünk a közeljövőben, ezeket szeretnénk az eddigi rendszerben megvalósítani. Nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen változásokat jelent majd, ha másik fenntartóhoz kerül az intézmény” – mondja Mogyorósi Ferencné, a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnázium igazgatónője. A döntés még nem végleges: Földesi Gyula XX. kerületi alpolgármester azt ígérte, csak akkor adják át a fővárosnak az iskolákat, ha semmilyen lehetőséget nem találnak a megtartásukra.

Szűcs Dóra
eduline