A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a rendszerváltás óta egy-egy tanévet leszámítva, de folyamatosan csökken a pedagógusok száma.
Az eltelt 33 év alatt a pedagógusok száma 23116 fővel csökkent. A grafikonon is jól látszik, hogy 2010-ig nagyjából egyenletes a csökkenés: körülbelül 5 évente 3 ezer fővel zsugorodott a pedafógusok száma. A 2010-es mélypont után ugyan többen tanítottak az iskolában, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az emelkedés csak átmeneti volt. 2020-ra újabb 2 ezer pedagógus tűnt el a rendszerből. A 2022/2023-as tanévre pedig 73675-re csökkent a számuk.
Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy mi történt 2010-ben? Akkoriban anyagi okok és a gyereklétszám csökkenése miatt több iskolát be kellett zárni, vagy össze kellett vonni, ezért sok pedagógus elveszítette a munkáját. Sok városban például Salgótarjánban, a szülők tüntetést szerveztek az iskolabezárások ellen.
Hogy milyen mértékben csökkent a tanulók száma, jól mutatja, hogy 1990-től napjainkig a diákok száma 458494 fővel lett kevesebb. Ugyanakkor csak szeptemberben Rétvári Bence szerint 1205 pedagógus döntött úgy, hogy nem él a lehetőséggel, és nem írja alá a státusztörvény miatt az új munkaszerződését.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
