A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium, a szintén a fővárosban működő BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum és a dombóvári Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esterházy Miklós Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium nyerte el idén az egyenként 800.000 forint pénzjutalommal járó EJMSZ Iskola Díjat.
A hazai és nemzetközi nagyvállalatokat tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) második alkalommal meghirdetett pályázatára Gimnázium, Technikum és Szakképző iskola kategóriákban jelentkezhettek a magyarországi iskolák pedagógusai az általuk alkalmazott és legjobbnak tartott természettudományos (STEM) oktatási módszereik nevezésével – írja a szövetség lapunknak eljuttatott közleményében.
Gimnázium kategóriában a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium kapta a fődíjat, amelyet a természettudományos tantárgyak problémacentrikus és innovatív megközelítése miatt, valamint a tanulóközpontú tanításért érdemelt ki. A Technikumok közt a fővárosi BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum győzedelmeskedett és lett az EJMSZ Iskola Díj fődíjasa. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esterházy Miklós Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedig a Szakképző iskola kategória fődíjasa lett.
Három, egyenként 200.000 forinttal jutalmazott különdíj is gazdára talált a pályázatok értékelése során, amelyeket a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum, valamint a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium érdemelt ki. Ezek az iskolák egy-egy különösen innovatív gyakorlatukért kaptak elismerést a bíráló bizottságtól.
„A tavaly alapított EJMSZ Iskola Díj fontos vállalása Szövetségünknek. Szükség van a kreatív megoldásokra, az új módszerekre, amelyek a diákok számára is élményszerűbbé tehetik a STEM tárgyakat. Szövetségünk ezeket az oktatás fejlesztését szolgáló jó gyakorlatokat ismerte el idén is.”
- mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
