Ezek voltak a legkeresettebb technikumi képzések a 2022/23-as középiskolai felvételiben

Bár a középiskolai jelentkezéseket csak februárban kell leadni, az írásbeli központi felvételire történő jelentkezés november 30-án lejár, ennek pedig érdemes úgy nekivágni, hogy a jelentkező legalább már azzal tisztában van, hogy milyen típusú középfokú intézményben folytatná majd a tanulmányait.

  • Székács Linda

Ha ti a technikumokat fontolgatjátok, hasznos lehet számotokra az Oktatási Hivatal alábbi listája a 2022/23-as felvételi eljárásban legkeresettebb szakgimnáziumi, vagyis technikumi képzésekről. Ebben a tanévben a legkeresettebb szak a képző- és iparművészeti munkatárs művészeti grafikus szakiránya volt összesen 423 felvett tanulóval. Ettől jóval kevesebben, de még mindig több mint 140 fő jelentkezett a képző- és iparművészeti munkatárs mozgókép és animációtervező szakirányára, 117-en pedig a képző- és iparművészeti munkatárs festő szakirányára.

A legkeresettebb képzések listája ezt követően a következőképp alakult:

színész II. (színházi- és filmszínész szakirány)- 81 fő

képző- és iparművészeti munkatárs (divatstílus- és jelmeztervező szakirány) - 80 fő

képző- és iparművészeti munkatárs (művészeti és médiafotográfus szakirány)- 80 fő

táncos II. (kortárs-, modern táncos szakirány)- 79 fő

pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens szakirány)- 71 fő

táncos II. (néptáncos szakirány)- 59 fő

klasszikus zenész II. (klasszikus zenész - húros-vonós szakirány) - 58 fő

Ha szeretnétek többet megtudni a technikumokról, olvassátok el az alábbi cikkünket:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.