Mihálffy Béla szerint az egyedüli megoldás az lenne, ha átadnák a Wesley-iskolát az államnak, megtartva ezzel az intézmény jelenlegi színvonalát.
A homlokhátsági és szegedi kereszténydemokrata országgyűlési képviselőtől a Délmagyarország újságírója kérdezte meg, hogy történt-e előrelépés a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium ügyében – számolt be róla a Telex.
Ahogy arról nemrég mi is írtunk, szeptemberben késve érkeztek a fizetések és nem is kapták meg a teljes összeget a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanárai, miután az adóhivatal nyáron több mint félmilliárd forintot vont el az intézménytől.
Iványi Gábor, az egyházközösség vezetője akkor azt mondta, hogy a kormány megvonta tőlük az alapnormatíva támogatást, ezért igen nehéz helyzetbe kerültek. A kormány szerintük alaptörvény-ellenesen szüntette meg az egyházi státuszukat, pedig az egyszázalékos felajánlások alapján ők az ország negyedik legtámogatottabb egyháza.
A helyzet azóta sem javult, és a tanévkezdés óta már négy tanár is felmondott a szegedi iskolában.
Mihálffy Béla elmondása szerint már segítséget kért az államtitkárságtól. Akkor arról tájékoztatták, hogy:
az állam nyitott arra, hogy átvegye az intézmény fenntartását az eddigi színvonalat, infrastruktúrát és a pedagógusokat megtartva.”
A képviselő szerint már 2021 nyarán jelezték a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a szándékukat, azonban választ azóta sem kaptak. Mihálffy szerint az intézmény fenntartójának kell „felelős döntést hoznia a tanárok és a diákok érdekében”.
Az iskolát jelenleg a szülők is támogatják. Megmaradásuk érdekében, Szeged önkormányzata tízmillió forint azonnali segélyt is megszavazott az intézmény számára a legutóbbi közgyűlésen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
