Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.
2005 óta huszonhét százalékkal, százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma - idézi a KSH adatait az RTL Híradó.
Az adásban Kisari Károly, a Csodavár Alapítvány kuratóriumi elnöke is megszólalt, aki szerint az autisták száma megtízszereződött ebben az időszakban, és a súlyos tanulási zavarral küzdők száma is közel a duplájára nőtt, így mára a közoktatásban "minden harmadik gyerek küzd valamilyen magatartási vagy tanulási nehézséggel."
Ezek a gyerekek "eltérő bánásmódot igényelnek," amiket a köznevelési törvény szerint az iskoláknak kell biztosítani, mivel a gyerekeknek
"joga, hogy... állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban" részesüljenek,
ez azonban a gyakorlatban nem így működik.
A Csodavár Alapítvány elnöke szerint a viselkedési és tanulási zavarral küzdő tanulókat általában nem szívesen fogadják a normál iskolákban, és a szülőket inkább olyan szegregált gyógypedagógiai intézmények felé "próbálják irányítani," ahol csak a gyerekek fejlesztésével foglalkoznak, valódi oktatás viszont Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint ezekben az intézményekben nincs.
Az egyik legnagyobb probléma ebben az esetben is a szakemberhiány, Kegye szerint ugyanis "nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember."
Az RTL Híradó az ügyben megkereste a Belügyninisztériumot is, választ azonban a műsor adásba kerüléséig nem kaptak.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
