Mutatjuk, hogy az egyes országokban mekkora a különbség egy kezdő és egy 15 éve a pályán lévő pedagógus bére között.
Az OECD adataiból jól látszik, hogyan alakul az évek múlásával a pedagógusok fizetése. Igaz, a legfrissebb adatok 2021-esek és dollárban vannak megadva, de a helyzetet jól mutatja. A hvg.hu ábrájából jól látszik, hogy a lista elején álló Luxemburgban a pályakezdő pedagógusok 81387, a Németországban 80910 dollárt keresnek, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára felálló Mexikóban 55 272 ezer dollárt vihetnek haza.
A lista végén három közép-európai ország szerepel. A legalacsonyabb bérre Szlovákiában számíthatnak a pályakezdők pedagógusok: mindössze 16787 dollár a havi fizetésük. Utána következik Magyarország 17 787 dollárral, majd pedig a lengyelek jönnek havi 19622 dollárral. Ha hozzávesszük, hogy a forint árfolyama az elmúlt években mennyit gyengült, a magyar pályakezdő tanárok helyzete még elkeserítőbb. Ezek után nem meglepő, hogy sokan otthagyják a pályát. Az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató korábban úgy nyilatkozott, hogy ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban.
Általánosságban elmondható, minél több évet tölt valaki a pályán, annál nagyobb fizetésre számíthat. A legnagyobb ugrásra a Dél-Koreában dolgozó tanárok számíthatnak, hiszen 76 százalékponttal emelkedik a fizetésük, míg a Hollandiában dolgozó tanárok bére 75 százalékponttal nő. Írországban is jelentős, 70 százalékpontos fizetésemeléssel számolhatnak a 15 éve pályán lévő tanárok.
Magyarországon 35 százalékponttal nagyobb a 15 éve dolgozó pedagógusok bére a pályakezdőkéhez képest. Szlovákiában a tanárok ebben a tekintetben egy jóval szerényebb, körülbelül 15 százalékpontos emeléssel kalkulálhatnak.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
