A holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnap iskolája - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára kedden a Fejér vármegyei Móron, ahol átadták a móri Radnóti Miklós Általános Iskola és a fehérvárcsurgói Károlyi József Tagiskola infrastrukturális fejlesztését.
Nemcsak karbantartani, hanem fejleszteni is szükséges az épületeket – mondta Maruzsa Zoltán az MTI szerint. Hozzátette, hogy 2018 és 2022 között 4576 köznevelési beruházás valósult meg országszerte, vagyis a teljes infrastruktúra 40 százalékát érintette valamilyen jelentősebb felújítás vagy bővítés. Közölte, 110 olyan projekt volt, amely járási, oktatási szempontból központi szerepet betöltő iskolákat érintett, ilyen volt a móri és fehérvárcsurgói beruházás.
Amiről nem beszélt az államtitkár
A Monori Tankerületi Központ előtt tiltakoztak a szülők, mert a Gyömrői Fekete István Általános Iskola állapota veszélyes lehet a gyerekeikre, az egyik szülő szerint négyszáz diák befogadására alkalmas az épület, de jelenleg hatszázan tanulnak ott. Babóton pedig még tavaly került át az oktatás az intézmény tornatermébe és azóta nem kerültek vissza a tanulók a főépületbe. A békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban is láthattak törmelékeket az arra járók, ugyanis a nagy esőzések után május közepén leszakadt a plafon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
