A szakképzésen tanulók szakmai vizsgái szerdán kezdődtek és párhuzamosan zajlanak az írásbeli érettségik utolsó hetén vizsgázó diákok számonkéréseivel.
A szakmai elméleti vizsgák esetében a papíralapú számonkérést felváltották a számítógépen végezhető, interaktív vizsgák - tudatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön az MTI-vel. Ennek köszönhetően a számítógépen végezhető teszt jellegű feladatsorok által a vizsgák papírmentessé, a kiértékelések gyorsabbá válnak.
A szakképző intézmények felkészültek az infrastrukturális korszakváltásra, és mindenhol rendelkezésre állnak az interaktív vizsgáztatáshoz szükséges tantermek, számítógépek és a nagysebességű internetelérés.
Csak a kifutó rendszerű szakmák képeznek kivételt az innovatív vizsgarendszer alól - tették hozzá.Közleményük szerint a májusi bevezetést több tesztidőszak is megelőzte, legutóbb februárban mintegy ötezer tanuló vizsgázott számítógép előtt. Jelenleg már minden szakmában zajlanak az interaktív vizsgák az ország egész területén. A tapasztalatok pozitívak, a feladatok kitöltése mindenhol zökkenőmentesen zajlott - áll a közleményben.
A minisztérium azt is közölte, hogy a legtöbben idén villanyszerelő szakmában vizsgáztak, összeseb 2220 fő, a második legnépszerűbb a szakács szakma (1709 fő), míg a harmadik helyen a pénzügyi-számviteli ügyintéző áll (1404 fő). Emellett sokan vizsgáznak kereskedelmi értékesítő, hegesztő, gépjármű-mechatronikai technikus és cukrász szakmákból is.
Jelezték: az elméleti interaktív vizsgákat a 2020-ban bevezetett projektvizsga forma egészíti ki, amely az új szakképzési rendszerben már komplex gyakorlatorientált számonkérést jelet projektfeladatok megvalósításán keresztül.
"Célunk, hogy minden magyar fiatal az iskolarendszerből való kilépéskor olyan készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzen, amelyek segítségével megállják helyüket a 4. ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is. A digitális eszközök használatának ismerete ma már nem előny, hanem alapvető elvárás szinte minden területen. Folyamatosan zajlik a szakképzés digitális fejlesztése, ennek egyik legfontosabb lépése az interaktív szakmai vizsgák bevezetése volt" - fogalmaztak a KIM közleményében.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
