A tízévesek jelentős része nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget, erről szól a PIRLS 2021-es mérése is

A negyedikes diákok szövegértési képességeit méri az ötévente megrendezett, nemzetközi PIRLS mérés.

  • Tornyos Kata

A legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.

2021-ben Magyarország magasan az 500 pontos skálaátlag felett teljesített (539 pont), ami a 2016-ban teljesített 554 pontot követően a 2011-es mérés átlageredményének felel meg – írják a magyar összefoglalóban.

A gondolkodási műveletek vizsgálata arra mutat rá, hogy Magyarország az adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése, értékelése terén ér el magasabb pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak a tanulóknak (538 pont).

Nemek közti különbségek

A PIRLS 2021-ben részt vevő 57 ország eredményei alapján a lányok jobb átlagot értek el. A fiúk átlageredménye egy országban sem lett jobb, mint a lányoké, de hat országban nincs különbség a két nem között.

A társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják leginkább az eredményeket

Azok a tanulók, akik jobb körülmények között élnek szignifikánsan jobban teljesítettek: ők 543 pontot értek el, míg a hátrányosabb körülmények között élők 457 pontot szereztek.

Funkcionális analfabetizmus

Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérés szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.