Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
"Ez a kormányzat tárgyalási taktikája. Ez a szokása, hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja" - nyilatkozta az Eduline-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
A pedagógus szakszervezetek képviselői kedden ismét - már sokadik alkalommal - tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. A tárgyalás témája körülbelül 1,5 éve minden alkalommal ugyanaz: a magyarországi pedagógusok helyzetének javítása, ami úgy tűnik, az elmúlt hetekben javulás helyett csak tovább romlott.
A kormány március elején beszélt először arról, hogy önálló jogviszonyt adnának a pedagógusoknak kifejezetten rájuk vonatkozó szabályokkal. A tervezet szerint az új "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony" alkalmazkodna a "köznevelés működésének sajátosságaihoz" és az életkor, valamint szolgálati idő helyett a teljesítményt helyezné előtérbe. Emellett a státusztörvény több pontja is negatívan érintené a közoktatásban dolgozókat, a tervezet alapján ugyanis amellett, hogy a nevelőtestületek számos kérdésben elveszítenék a döntési jogukat, az államnak joga lenne ellenőrizni nem csak a munkahelyi, de a saját elektronikai eszközeiket is, a felmondási időt 2 hónapról 6 hónapra növelnék, bővítenék a ledolgozandó órák számát és törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba. Engedményt kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő szülők kaptak.
A státusztörvény ellen a szakszervezetek több petíciót is indítottak, hétfő délután pedig sztrájknap, majd dulakodásba forduló tüntetés is volt. Az eseményeket követő keddi tárgyaláson aztán úgy tűnt, hogy a kormány bizonyos engedményeket tett. Az egyeztetést követően a szakszervezetek arról számoltak be, sikerült elérniük a pedagógus-jogállási törvény kisebb változtatásait: a kormányzat már nem tervezi a tanárok otthoni számítógépeinek ellenőrzését, majd az is kiderült, hogy az "átvezénylésekkel" kapcsolatban nem csak a 3 éven aluli gyereket nevelő pedagógusokat nem helyezhetnék át másik köznevelési intézménybe, hanem azokat sem, akik alsó tagozatos általános iskolásokat nevelnek.
Azzal Totyik Tamáshoz hasonlóan Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) ügyvivője is egyetért, hogy ez inkább csak látszat, mintsem hajlandóság a valódi együttműködésre.
Úgy gondolom, hogy elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak. A szakszervezet ügyvivője szerint ugyanis ezekkel az engedményekkel nem szűnne meg a valós probléma, hiszen a pedagógusok zömét továbbra át lehetne irányítani másik iskolába, ami egy tankerületen belül vidéken akár 80 kilométeres távolságokat is jelenthet, az elektronikai eszközök ellenőrzésével kapcsolatban pedig csak bizonyos szakaszok tűnnének el a jogszabályból, azt azonban egyelőre nem látják át, hogy pontosan melyek.
Nagy szerint a sztrájkok, tüntetések és tiltakozások, vagy a tárgyalások eredményessége helyett mindössze annyi történt tehát, hogy a kormány már "nem tud olyan pávatáncot járni", mint eddig, hiszen az Európai Unió láthatóan készen áll bevasolni azokat a vállalásokat, amiket a kormány az EFOP Pluszban tett, melynek célja többek között a pedagóguspálya vonzóvá tétele, és ami feltétele a béremelésre szánt uniós forrásoknak. Ezt bizonyítja az is, hogy már az Európai Parlament öt frakcióvezetője is arra hívta fel Ursula von der Leyen, a bizottság elnökének figyelmét, hogy a jelenlegi magyarországi jogalkotás az alapvető emberi jogok és a demokrácia romlásához vezetnek, ezért arra kérik; ne fizessék ki a Magyarországnak ítélt uniós támogatást.
