A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy tudja, már 30-40 iskolában tervezik a tanárok béreit differenciáló rendszert.
Már teszteli a tanárok tervezett teljesítményértékelési rendszerét a Belügyminisztérium - tudta meg a Népszava.
A minisztérium januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. Ilyen lehet egyebek mellett az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, de számítana az is, hogy milyen eredményekkel érettségiznek a diákjaik, és hogy hogyan szerepelnek bizonyos tanulmányi versenyeken. A legjobb eredményeket elérő pedagógusok pluszjuttatást kapnának, míg az eredeti tervekkel ellentétben az átlagon alul teljesítőek béréből nem vonnának le, de továbbképzésekre küldhetnék őket.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a lapnak azt mondta, tudomása szerint a rendszert jelenleg körülbelül 30-40 intézményben tesztelik, az NPK pedig már tett is javaslatokat a kormánynak. Többek között azt, hogy ne csak egy-egy pedagógus, hanem a tantestületek egészének a teljesítményét értékeljék, és ez alapján osszák szét a többletdíjazásokat, szerinte ugyanis amíg a pedagógusbérek nincsenek rendezve, nem célszerű nagymértékű differenciálást végrehajtani, mert az feszültséghez vezetne a tantestületeken belül.
A "próbaüzem" elindulását a Belügyminisztérium is megerősítette, a hírekkel ellentétben viszont arról még nem született döntés, hogy pontosan mikortól vezetnék be élesben is a közoktatásban az új teljesítményértékelést.
A próbával kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt. Szerinte a BM koncepciója nem a jobb teljesítményre, hanem még több ingyenmunkára ösztönözné a pedagógusokat, mivel az értékelés során pluszpont járna a túlórázásért, a helyettesítések számáért, és iskolán kívüli programok szervezéséért is. A Népszavának azt mondta, jövő hét szerdán lesz újabb egyeztetés a minisztériumban, ahol a mostani kipróbálási időszak tapasztalatairól is szeretnének többet megtudni.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Még négy napig lehet véleményezni a szakképzési centrumok vezetését átalakító társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot, amelyet Lannert Judit már korábban előrevetített. A miniszter egy politikamentes, átlátható, szakmai alapokon nyugvó rendszert vázolt fel, a tervezet alapján pedig megszűnne a jelenlegi kettős vezetési modell és az oktatóknak és az igazgatóknak is bővülne a jogköre.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
