Így értékelnék a gimnáziumi tanárok teljesítményét

Megkapták az iskolák a Belügyminisztérium tervezetét a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről. Mutatjuk, milyen szempontokat vennének figyelembe a gimnáziumi tanárok értékelésekor.

  • Eduline

A gimnáziumi pedagógusok munkájának értékelésekor többek között figyelembe vennék a diákok kompetenciamérési eredményeinek alakulását (összehasonlítva a korábbi eredményekkel, a diákok szociális hátterét, fejlesztési sajátosságait is figyelembevéve), a gyerekek jegyeit, az érettségi eredményeket, továbbtanulási arányokat, a megtartott órák számát, a túlórákat, helyettesítéseket, a felkészüléssel töltött órákat, az iskolán kívüli programok szervezését.

A pedagógiai és szakmai minőséget is figyelnék, például azt, mennyire építi be az adott tanár a digitális, élményalapú vagy éppen interaktív, korszerű módszereket az órákba. Szerepet kap az is, hogy az értékelési szempontrendszere világos, megismerhető, objektív, fejlesztő, támogató-e.

A Belügyminisztérium tájékoztatója hozzáteszi azt is, szempont lesz a szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel, a szakmai partnerekkel – például az iskolapszichológussal, a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival – együttműködés, a kommunikációs stílus és viselkedés, a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban vállalt feladatok, a szülőkkel kialakított kapcsolat.

Emellett a pedagógusok etikai kódexének betartása, az „intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben” is szerepet kap majd az értékeléskor.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.