Lányok nélkül indul az új tanév Afganisztánban

A tálib vezetés továbbra is csak hatodik osztályig engedi a nők oktatásban való részvételét.

  • Eduline/MTI

Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba a kedden kezdődő új tanévben Afganisztánban - számolt be róla az MTI.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a tanév kezdete előtt néhány nappal a Save The Children nevű segélyszervezet is felhívta az ország tálib vezetésének figyelmét arra, hogy a nők oktatása nélkül hosszútávon romlásnak indulhat az ország gazdasági helyzete, de a korlátozás miatt megnőhet a gyermekházasságok, az erőszak és a szegénység aránya is.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője.

Ennek ellenére március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el az oktatás a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Ezzel kapcsolatban az ENSZ Gyermekalapjának főigazgatója, Catherine Russel is a csalódását fejezte ki, Hamid Karzai, az ország korábbi elnöke pedig Twitteren azt írta; a lányok iskolázottsága kiemelt jelentőséggel bír az ország fejlődése szempontjából.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.