Lányok nélkül indul az új tanév Afganisztánban

A tálib vezetés továbbra is csak hatodik osztályig engedi a nők oktatásban való részvételét.

  • Eduline/MTI

Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba a kedden kezdődő új tanévben Afganisztánban - számolt be róla az MTI.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a tanév kezdete előtt néhány nappal a Save The Children nevű segélyszervezet is felhívta az ország tálib vezetésének figyelmét arra, hogy a nők oktatása nélkül hosszútávon romlásnak indulhat az ország gazdasági helyzete, de a korlátozás miatt megnőhet a gyermekházasságok, az erőszak és a szegénység aránya is.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője.

Ennek ellenére március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el az oktatás a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Ezzel kapcsolatban az ENSZ Gyermekalapjának főigazgatója, Catherine Russel is a csalódását fejezte ki, Hamid Karzai, az ország korábbi elnöke pedig Twitteren azt írta; a lányok iskolázottsága kiemelt jelentőséggel bír az ország fejlődése szempontjából.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.