Egyáltalán nincs jó hatással a hallgatók teljesítményére, ha túl korán kezdődnek az egyetemi órák
Ha túl korán kezdődnek az egyetemi órák, a hallgatók jegyei romlanak, és kevesebben is mennek be az előadásokra és szemináriumokra.
Így "fegyelmezné" az önkormányzat a tizenkettedik osztályos diákokat.
Hajnal fél 6-ra járnak iskolába tíz indonéz középiskolai tizenkettedik osztályos diákjai az önkormányzat kísérleti programja miatt - számolt be róla a The Guardian.
A lap szerint a múlt hónapban bejelentett program célja a gyerekek fegyelmének erősítése, ezért a reggeli 7 és 8 óra közötti kezdés helyett Kupangban, Indonézia Kelet-Nusa Tenggara tartományának fővárosában már 5:30-kor a padokban kell ülnie a tizenkettedik osztályos kamaszoknak. A szülők szerint ez azt jelenti, hogy a gyerekeiknek hajnal 4-kor kell felkelniük és még sötétben iskolába indulni, amit veszélyesnek tartanak, ráadásul több kutatás is azt bizonyítja, hogy az alváshiány hosszútávon kifejezetten káros, főleg a kamaszok számára, akiknek minimum 9 óra alvásra lenne szükségük, a szervezetükben végbemenő változások miatt viszont teljesen más időpontokban igénylik azt, mint a felnőttek vagy a fiatalabb társaik.
A Kompas indonéz hírügynökség szerint az intézkedéssel kapcsolatban az indonéz ombudsman, a gyermekvédelmi minisztérium és a gyermekvédelmi bizottság is felszólította a kormányt az intézkedés felülvizsgálatára és a politikai beavatkozásra. Ennek ellenére a tartomány kormányzója, Viktor Laiskodat fenntartja a kísérletet, amit azóta a helyi oktatási hivatalra is kiterjesztett, ezért a köztisztviselőknek is ebben a korai időpontban kell elkezdeniük a munkát.
Ha túl korán kezdődnek az egyetemi órák, a hallgatók jegyei romlanak, és kevesebben is mennek be az előadásokra és szemináriumokra.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.