Újabb tiltakozásokat szerveztek az iskolákban, megjelent a 2023-as felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése, egyetemként folytatja működését az egyik budapesti főiskola - a hét oktatási híreiből szemezgettünk.
Országszerte tartottak tiltakozásokat az oktatásban
Kedden többfelé volt megmozdulás – diákok és tanárok ezzel hívták fel a figyelmet az oktatás helyzetére és a siralmas bérekre. Újdonság, hogy a szakképzésben tanulók és tanítók közül is csatlakoztak tiltakozók az akciókhoz. Az országos ülősztrájkban pedig több mint száz iskolából vettek részt tanulók.
Hányan szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet a 2023-as felvételin?
Tavaly valamivel több, mint 60 ezer diák jutott be állami ösztöndíjas képzésre az általános felvételi időszakban. Idén már a felvételi tájékoztatóban is közzétették, összesen hány ingyenes helyet hirdetnek meg képzési területenként az egyetemek és főiskolák. Cikkünket a legfontosabb számokkal itt találjátok.
Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése
Amelyben több tucat új képzést hirdettek meg az egyetemek és főiskolák, ezért érdemes átnézni a dokumentumot, mielőtt véglegesítitek a jelentkezést. Cikkünket itt olvashatjátok el:
Hét milestone-os diák már be is jutott a cambridge-i egyetemre
Ezt a Facebookon közölte a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet. Ketten klasszika-filológia, ketten természettudományok, egy-egy diák pedig zene, pszichológia és gazdaságpolitikai szakra kapott felvételi ajánlatot. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Egyetemként működik tovább a Gábor Dénes Főiskola
Az 1992-ben alapított intézmény a felsőoktatási törvény tavaly decemberi módosításakor kapott alkalmazott tudományok egyeteme címet. Február 1-től így Gábor Dénes Egyetem néven működik tovább.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
