Még mindig mintegy 130 millió iskoláskorú lány nem jut oktatáshoz világszerte - közölték az ENSZ szakértői kedden, az oktatás nemzetközi világnapján, külön kiemelve az afganisztáni nehézségeket.
A szakértők kiemelték, hogy a lányok megfosztása az oktatáshoz való joguktól mindenkinek árt, hiszen így az egész világot megfosztják attól a kreativitástól és tudástól, melyet az emberiség fele adhatna.
A két megbízott - Farida Shaheed és Richard Bennett - felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet különösen súlyos Afganisztánban, ahol a szélsőséges tálibok irányította kormány - a világon példátlan módon - rendeletben tiltotta el a lányokat az általános iskolánál magasabb szintű tanulmányoktól. Hivatalos jegyzékben ítélték el a tálibok döntését - emlékeztetve arra, hogy 2021-es hatalomra jutásuk után azt ígérték, nem hoznak ilyen rendelkezést -, és sürgették Kabult, hogy azonnal vonja vissza a tilalmat.
Az oktatási világnap alkalmából az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) felhívta a figyelmet az ukrajnai helyzetre is, ahol a több mint 11 hónapja húzódó háború miatt ötmillió diák oktatása szakadt félbe. A szervezet kiemelte, hogy a harcokban iskolák és egyéb oktatási intézmények ezreit rombolták le, a megmaradt iskolákba pedig sok szülő nem engedi el a gyerekeket, újabb harcoktól tartva.
Ukrajnában körülbelül 1,9 millió gyereknek elérhető az online oktatás, további 1,3 millióan jutnak hibrid, azaz részben online, részben pedig jelenléti oktatáshoz, de a távoktatást gyakran megszakítják a sorozatos áramkimaradások az infrastruktúrát érő támadások miatt. A helyzet Ukrajnán kívül is aggodalomra ad okot: az iskoláskorú ukrán menekültek kétharmada nem tudott becsatlakozni a befogadó ország oktatási rendszerébe - figyelmeztet az UNICEF.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
