Világszerte majdnem 222 millió gyerek nem kap megfelelő oktatást - közölte kedden Genfben az ENSZ válságövezeti oktatásügyekkel foglalkozó alapja.
A szervezet friss felmérése szerint 78 millióra tehető azoknak a 3 és 18 év közöttiek a száma, akik nem vesznek részt a közoktatásban, további 20 millióan pedig éhesen és pszichológiai támogatás nélkül végzik el az iskolát. Körülbelül 120 millió gyerek jár ugyan iskolába, de képtelen elsajátítani az alapvető olvasási és számtani képességeket.
A legszegényebb országok iskoláinak több mint felében nincs ivóvíz, és a tanulók 40 százaléka tud csak naponta kezet mosni. Az oktatási intézményeknek pedig csak harmadában van megbízható áramellátás.
A Nem várhat az oktatás nevű ENSZ-alap manapság leginkább Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban és Jemenben a legaktívabb, de az ukrajnai iskolásokat és menekülteket is segíti. A felmérés végeztével "222 millió álom" címmel kampányt indítottak a közösségi médiában adománygyűjtés céljából, a kormányzati szervezeteken és alapítványokon kívül magánszemélyek adományaira is számítanak.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
