Nyílt levelet küldött Pintér Sándornak az Egységes Diákfront, egyeztetést követelnek

Utoljára 2020 februárjában hívták össze az Országos Diákparlamentet, pedig a jogszabályok szerint kétévente kellene – hívta fel Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét az Egységes Diákfront nyílt levelében.

  • Eduline

„Az Országos Diáktanács a 2017-es országos diákparlamenti képviselők által elfogadott ajánlás alapján az oktatásért felelős miniszter és a diákok hosszú távú együttműködésére létrehozott egyeztető fóruma. Az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács az egyetlen olyan hivatalos és szakmai egyeztető fórum, amelyet a kormány legitimnek ismer el, és amelynek a célja az elmúlt években a diákok képviselőivel való egyeztetés volt” – kezdik a nyílt levelet.

Az Országos Diáktanács utolsó ülése azonban májusban volt, miközben az oktatásirányításnak félévente legalább egyszer egyeztetnie kell a diákok képviselőivel, míg a diákparlamentet kétévente kell összehívnia a közoktatásért felelős miniszternek. Márpedig legutóbb 2020 februárjában egyeztett tárcavezető az Országos Diákparlament keretében iskolásokkal.

Belügyminisztérium - dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr -1051 Budapest József Attila utca 2-4Tárgy: nyílt...

Posted by Egységes Diákfront - DAT on Friday, December 16, 2022

„Ezért olyan kérdéssel fordulnánk Önökhöz, hogy a kormány képviseletében az oktatásért felelős miniszter törvényi kötelezettségét elmulasztva, miért nem hívta össze a diákok egyetlen legitim érdekegyeztető fórumát, az Országos Diákparlamentet? Továbbá miért nem működik az Országos Diáktanács mint a diákokat képviselő állandó, legitim, érdekegyeztető fórum?” – áll a nyílt levélben.

Az Egységes Diákfront azt követeli, hogy a tanárok pénteki fórumához hasonlóan a diákokkal is szervezzenek egyeztetést. „Mi mint az Egységes Diákfront képviselői, és mint a magyar közoktatásban tanuló diákok, szeretnénk kezdeményezni egy érdekegyeztető sajtónyilvános tárgyalást, ahol mind az Országos Diáktanács, az Egységes Diákfront legalább 5 fős delegációja és a közoktatásért felelős miniszter ismertetik az általuk vizionált egyéves, a magyar közoktatást sújtó problémákra válaszként adott terveiket. Továbbá a konzultáción mind a három fél kapjon egyenlő időtartalmú hozzászólási jogot” – írják.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.