Nyílt levelet küldött Pintér Sándornak az Egységes Diákfront, egyeztetést követelnek

Utoljára 2020 februárjában hívták össze az Országos Diákparlamentet, pedig a jogszabályok szerint kétévente kellene – hívta fel Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét az Egységes Diákfront nyílt levelében.

  • Eduline

„Az Országos Diáktanács a 2017-es országos diákparlamenti képviselők által elfogadott ajánlás alapján az oktatásért felelős miniszter és a diákok hosszú távú együttműködésére létrehozott egyeztető fóruma. Az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács az egyetlen olyan hivatalos és szakmai egyeztető fórum, amelyet a kormány legitimnek ismer el, és amelynek a célja az elmúlt években a diákok képviselőivel való egyeztetés volt” – kezdik a nyílt levelet.

Az Országos Diáktanács utolsó ülése azonban májusban volt, miközben az oktatásirányításnak félévente legalább egyszer egyeztetnie kell a diákok képviselőivel, míg a diákparlamentet kétévente kell összehívnia a közoktatásért felelős miniszternek. Márpedig legutóbb 2020 februárjában egyeztett tárcavezető az Országos Diákparlament keretében iskolásokkal.

Belügyminisztérium - dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr -1051 Budapest József Attila utca 2-4Tárgy: nyílt...

Posted by Egységes Diákfront - DAT on Friday, December 16, 2022

„Ezért olyan kérdéssel fordulnánk Önökhöz, hogy a kormány képviseletében az oktatásért felelős miniszter törvényi kötelezettségét elmulasztva, miért nem hívta össze a diákok egyetlen legitim érdekegyeztető fórumát, az Országos Diákparlamentet? Továbbá miért nem működik az Országos Diáktanács mint a diákokat képviselő állandó, legitim, érdekegyeztető fórum?” – áll a nyílt levélben.

Az Egységes Diákfront azt követeli, hogy a tanárok pénteki fórumához hasonlóan a diákokkal is szervezzenek egyeztetést. „Mi mint az Egységes Diákfront képviselői, és mint a magyar közoktatásban tanuló diákok, szeretnénk kezdeményezni egy érdekegyeztető sajtónyilvános tárgyalást, ahol mind az Országos Diáktanács, az Egységes Diákfront legalább 5 fős delegációja és a közoktatásért felelős miniszter ismertetik az általuk vizionált egyéves, a magyar közoktatást sújtó problémákra válaszként adott terveiket. Továbbá a konzultáción mind a három fél kapjon egyenlő időtartalmú hozzászólási jogot” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.