Sztrájk, diáktüntetés és élőlánc is volt ezen a héten, de megmutattuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályait, valamint a legjobb egyházi és alapítványi középiskolák rangsorát is. A hét oktatási híreiből szemezgettünk.
Sztrájk, tüntetés, élőlánc
Pénteken újabb sztrájknapot szervezett a két nagy pedagógus-szakszervezet. A nap országszerte élőlánccal kezdődött, Budapesten tíz kilométer hosszú szakaszon álltak diákok, tanárok és szülők – igaz, a megmozduláson kevesebben vettek részt, mint a korábbiakon. Napközben több iskolából érkezett arról hír, hogy a tantestület nagy része sztrájkol (számos iskola tanárai egyébként már a hét elején egyhetes munkabeszüntetésbe kezdtek), este pedig a diákok szerveztek tüntetést.
A legjobb egyházi, alapítványi és magániskolák
A héten újabb részleteket mutattunk meg nektek a HVG középiskolai rangsorából. Kiderült, hogy az egyházi iskolák rangsorát a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a magán- és alapítványi középiskolákét pedig az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG). Az egyházi iskolákról szóló cikkünket itt, az alapítványi gimnáziumokról pedig itt olvashattok.
A 2023-as felvételi pontszámítási szabályai
Szerdán összefoglaltuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályait – részletes leírást készítettünk arról, hogyan számolhatjátok ki, hány ponttal vágtok neki a jelentkezésnek. Cikkünket itt olvashatjátok el:
Újabb változás a felsőoktatásban?
Csütörtökön arról a tervezett módosításról számoltunk be, amely alapján az egyetemi-főiskolai tanév nem tíz, hanem tizenkét hónapos lenne. Ez persze nem jelentené azt, hogy szeptembertől szeptemberig be kellene járni az egyetemekre, sokkal inkább azért lehet rá szükség, hogy a felsőoktatási intézmények szabadabban mozgathassák az oktatási heteket, ha erre az elszálló energiaárak miatt szükség lenne.
Orvosi igazolás helyett szülői nyilatkozat
Szerdán írtunk arról, hogy egyre több városban és kerületben állapodnak meg a gyermekorvosok a helyi iskolákkal és óvodákkal arról: nem állítanak ki több igazolást a hiányzóknak, ehelyett a szülőknek egy nyilatkozatot kell aláírniuk és bevinniük az iskolába/óvodába. Ebben a dokumentumban leírják, hogy betegség miatt hiányzott a gyerekük, de már tünetmentes, így visszatérhet a közösségbe.
Majdnem mindent tud rólunk az Oktatási Hivatal
Kipróbáltuk az Oktatási Hivatal „oktatási mérföldkövek” nevű felületét, amely nemrég nyílt meg. Rengeteg adatot, iskolát, bizonyítványt és más oktatási infómorzsákat találtunk saját magunkról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
