2028 helyett 2026-ra hozná előre a tanári bérek rendezését a kormány?

Az Európai Uniós megállapodások része a tanári bérek rendezése is, ez eredetileg 2028-ig volt tervben, de két évvel előrébb hozhatja a kormány - a Szabad Európa szerint.

  • Eduline

Már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomás átlagbér nyolcvan százalékát – értesült a Szabad Európa. A bizottság egyébként komoly problémának tartja, hogy nagyon alulfizetettek a magyar pedagógusok. A kormány ezért vállalta, hogy 2028-ig a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emeli a tanárok fizetését - erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt egy korábbi kormányinfón.

A bizottság azonban túl távolinak ítélte meg a 2028-as végső határidőt, és azt szerette volna, ha már 2026-ban eléri a magyar pedagógusok fizetése a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát (már csak azért is, mert maga a helyreállítási terv is 2026-ig szól).

A lapnak pedig több, egymástól független forrás is megerősítette az elmúlt napokban a kormány elfogadta ezt a határidőt.

A diplomás átlagbér korábban is téma volt

Ahogy korábban mi is megírtuk, az Európai Bizottság azt szerette volna, hogy a kormány rövid időn belül hozza fel a tanári fizetéseket a diplomás átlagbér 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.