A kormány legutóbbi ülésén gázfogyasztás-csökkentés mellett döntött - jelentette be a csütörtök délelőtti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az állami intézményekben 18 fok lehet a hőmérsékleti küszöb
- mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszter újságírói kérdésre összegezte, hogy miután 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést rendeltek el az állami szerveknél - a kórházak és bentlakásos szociális intézmények kivételével -, a következő kormányülésig minden minisztériumnak döntést kell hoznia arról, ezt hogyan valósítja meg. Ez azt jelenti, hogy minden minisztérium - így az iskolákat irányító Belügyminisztérium is - külön dönthet majd, de az állami intézményekben a 18 fok előírását támogatják. Ha nem is pontosan 18 fok, de minden állami intézményben hidegebb lesz, mint eddig - tette hozzá.
Kiemelte azt is, a cél az, hogy iskolákat és óvodákat ne kelljen bezárni. A fenntartás az óvodák esetében azonban az önkormányzatok feladata, de jelenleg is zajlanak a tárgyalások azzal kapcsolatban, hol kell esetleg az államnak beavatkoznia.
A korábbi szabályok szerint az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani. Ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne - nyilatkozta a Belügyminisztérium korábban. A hőmérséklet azonban - úgy tűnik - ennél két fokkal alacsonyabb lehet az energiárak robbanása miatt.
Frissítés: A miniszter egy másik újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy két hete van minden miniszternek arra, hogy vázolja, hogyan tudja a saját területén megoldani az elrendelt 25 százalékos csökkentést. A 18 fokos döntés egyelőre az állami szervekre vonatkozik, a következő hetekben kiderül, szükség van-e erre az iskolákban is.
Kitért a pedagógus béremelését is meghatározó uniós tárgyalásokra is, de konkrétumokkal nem tudott szolgálni, a tárgyalások jelenleg is tartanak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
