Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022/2023-as tanév tankönyvjegyzékét.
Itt találjátok a listát, amelyen összesen 2404 kiadvány szerepel: címre és szerzőre szűkítve is kereshettek benne.
Az előző tanévhez képest 94 darab közismereti, 43 darab nemzetiségi és 32 darab sajátos nevelési igényű tanulóknak készült kiadvány, 42 darab nyelvkönyv (angol, német, spanyol, francia, japán és latin nyelven), valamint számos további új - piaci szereplők, egyházi kiadók által fejlesztett - tankönyv is bővíti a választékot, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Fontos, hogy idén ősszel újabb három évfolyamot érint a 2020-ban újraszabott Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetése, ennek megfelelően elkészültek az új, illetve átdolgozott 3., 7. és 11. évfolyamos tankönyvek is.
Idén a szakképzésben használható tankönyvek is ebben a listában vannak, de a azon most sem szerepelnek a magánkiadók tankönyvei, ugyanis az Oktatási Hivatal 2019-ben nem hosszabbította meg engedélyüket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
