Ilyen kérdéseket tett fel a minisztériumnak a Civil Közoktatási Platform

Ki az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének kormányzati és minisztériumi felelőse? Van-e kapcsolat a menekült gyermekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Készült-e intézkedési terv a különböző anyanyelvű és helyzetű diákok oktatására? Többek között ilyen kérdéseket tett fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline

„Az orosz-ukrán háború következményeként több mint egy hónapja folyamatosan érkeznek menekültek hazánkba. A Civil Közoktatási Platform által képviselt köznevelési szervezetek aggodalommal látják, hogy a háború elől menekülő gyermekek sokféle, heterogén csoportjai számára nem állt össze egy egyértelmű, átlátható ellátási útvonalakat leíró, működőképes rendszer” – írja a CKP abban a levélben, amelyet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak küldtek.

A Civil Közoktatási Platform összesen harminchárom kérdést tett fel a minisztériumnak. Kíváncsiak például arra, hogy ki a kormányzati és minisztériumi felelőse az ukrán gyerekek oktatásának, segítésének. Létrehoztak-e vagy terveznek-e létrehozni egy olyan konzultációs testületet, amely a terület problémáit megismeri és előkészíti a különböző intézkedéseket? Készült-e intézkedési terv a gyerekek különböző csoportjainak – magyar, ukrán, orosz anyanyelvűek, továbbutazók, bizonytalanok, menedékkérők, végleges letelepedést tervezők – oktatására, segítéségre, mentális és egészségügyi ellátására?

Tudja-e pontosan a kormány, hány ukrán gyerek érkezett Magyarországra, ők hány évesek, milyen nyelven beszélnek, maradnak-e az országban? Készül-e nyilvántartás a pedagógiai tapasztalattal rendelkező menekültekről? Van-e kapcsolat a menekült gyerekek oktatása ügyében az ukrán oktatási minisztériummal? Van-e bármilyen stratégia a gyerekek fokozatos integrálására a magyar iskolarendszerbe? Tervezik-e a gyerekek mentális állapotának felmérését?

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?