Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A polgári engedetlenség már bejárt mindent a budapesti topgimnáziumoktól kezdve, a vidéki technikumokon és általános iskolákon át egészen az egyházi iskolákig. A szakszervezetek a tervek szerint ma bejelentik, pontosan milyen "kreatív" eszközökkel tiltakoznak majd március 16-tól.
A szakszervezetek és a kormány között már hónapok óta zajlanak a tárgyalások, eddig azonban nem sikerült megállapodniuk sem a béremelésről, sem a munkaterhek csökkentéséről. Visszatérő téma volt az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendelet is, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kellett küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Ezzel kapcsolatban a kormány nemrég hozott döntést: ahogy más területeken, úgy az állami iskolákban sem lesz kötelező az oltás.
A március 2-i tárgyalás után a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága bejelentette: semmiben nem közeledtek az álláspontok, de a kormány érdeklődött a szakszervezeteknél, lesz-e sztrájk március 16-án. A válasz: igen.
Az érdekképviseletek azt nem árulták el, pontosan milyen formában fognak demonstrálni - fiszen a február 11-i sztránkrendelet alapján korlátozott lehetőségeik vannak. Ettől függetlenül a sztrájkot - március 16-tól - megtartják, persze a rendelet betartása mellett, mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. A javaslataikat az érdekképviseletek a tervek szerint ma közzéteszik majd, ebben a dokumentumban kitérnek arra, hogyan tudják megszervezni a munkabeszüntetést a pedagógusok a rendelet megsértése nélkül, jogszerűen. Azonban az már most biztos, a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk után a pedagógus-szakszervezetek most határozatlan idejű munkabeszüntetést terveznek.
Mit ír elő a sztrájkrendelet?
A rendelet szerint a pedagógusoknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középfokú iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között saját osztályukban/csoportjukban – tehát a különböző osztályok keveredése nélkül – biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet. Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét.
A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.
Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan
A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az „elkülönítési követelmények figyelembevételével”. A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.
VÁL-TO-ZAT-LAN
A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani. A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat.
A tanárok változtatni szeretnének
Február 14-e óta tiltakoznak a tanárok a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Az elmúlt hetekben az Eduline-hoz eljutott információk szerint több mint 230 iskolából csatlakoztak a tanárok az akcióhoz. Az engedetlenségben részt vettek a budapesti rangsorvezető gimnáziumok tanáraitól kezdve az egyházi iskolákon át olyan intézmények tanárai is, akik nem is az Emmi alá tartoznak, sőt óvodai dolgozók is kiálltak a sztrájkjogok mellett.
Diákok is támogatják tanáraikat, a volt diákok aláírásgyűjtései mellett a Facebookon terjedő felhívás elindítói arra kérik azokat a diákokat és egyetemistákat, főiskolásokat, akik szeretnének kiállni a tiltakozó tanárok mellett, hogy február 28-tól fehér szalaggal, és akinek lehetősége van rá, kockás ingben jelenjen meg a középiskolákban, egyetemeken.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).