Plusz egy év óvoda: 21 ezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz

Január 18-ig volt ideje kérvényezni az egyéves halasztást azoknak a szülőknek, akik úgy gondolták, hatéves gyereküknek még jót tenne egy év óvoda – a kérvények nagy részét elfogadta a hivatal.

  • Eduline

Összesen 21 353 kérelem érkezett be idén az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 18-ai határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg a Népszava a hivataltól.

A lap információi szerint a kérelmek legnagyobb részét – 20,6 ezer ügyet – már el is bíráltak, és 98 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott az kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. Innentől az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskolára, vagy az tenne jobbat neki, ha egy évet még óvodában maradna. Ha utóbbit látnák jobbnak, akkor a szülőknek az OH-hoz kell kérelmet benyújtaniuk, és majd a hivatal dönt helyettük.

Az új iskolaérettségi eljárást korábban alaptörvényellenesnek ítélte meg az Alkotmánybíróság ás az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is, s bár a kormány módosított a szabályokon, a Szülői Hang szerint ez érdemben nem befolyásolta az eljárásokat - teszi hozzá a lap.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde