Bár korábban a bíróság azt mondta, jogszerű a tanárok január 31-i sztrájkja, az ítélőtábla most megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését.
A Fővárosi Ítélőtábla február 10-i ítélete szerint mégis jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – közölte az ítélőtábla friss közleményében.
A közleményben az ítélőtábla azt írta, a tanárok - mivel nem tudtak megegyezni a minisztériummal - kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, hogy ők állapítsák meg a még elégséges szolgáltatást. Az Emmi pedig ellenkérelmet nyújtott be, álláspontjuk szerint a sztrájk jogellenes volt, ezt az állítást pedig a járványügyi helyzetre alapozták. Bár korábban a bíróság kimondta, hogy a sztrájk jogszerű, az elsőfokú ítélet ellen fellebbező minisztérium indoklása után most az ítélőtábla az közölte,
"a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt" - írják a közleményben.
Az indoklás szerint a feleknek meg kell állapodniuk a még elégséges szoltáltatásról, azonban ez nem történt meg, "ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés" - írja az ítélőtábla.
Közben a szakszervezetek bejelentették, 26 782-en vettek részt a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkjában – legalábbis ezt derült ki az összesített adataikból. Hozzáteszik, ebben nincsenek benne azok a munkavállalók, aki valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak) bár szerettek volna, de nem tudtak tényleges bekapcsolódni a sztrájkba.
A napokban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, márciusra teljes sztrájknapokat terveznek, és gyermekfelügyeletet sem biztosítanának mindenhol. Hozzátette: a szakszervezetek azért dolgoznak, hogy elkerüljék a sztrájkot, elsősorban a tárgyalóasztalnál akarnak megállapodni. Arról, hogy mit szeretnének elérni a tanárok, itt olvashattok el mindent.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
