Bár korábban a bíróság azt mondta, jogszerű a tanárok január 31-i sztrájkja, az ítélőtábla most megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését.
A Fővárosi Ítélőtábla február 10-i ítélete szerint mégis jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – közölte az ítélőtábla friss közleményében.
A közleményben az ítélőtábla azt írta, a tanárok - mivel nem tudtak megegyezni a minisztériummal - kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, hogy ők állapítsák meg a még elégséges szolgáltatást. Az Emmi pedig ellenkérelmet nyújtott be, álláspontjuk szerint a sztrájk jogellenes volt, ezt az állítást pedig a járványügyi helyzetre alapozták. Bár korábban a bíróság kimondta, hogy a sztrájk jogszerű, az elsőfokú ítélet ellen fellebbező minisztérium indoklása után most az ítélőtábla az közölte,
"a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt" - írják a közleményben.
Az indoklás szerint a feleknek meg kell állapodniuk a még elégséges szoltáltatásról, azonban ez nem történt meg, "ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés" - írja az ítélőtábla.
Közben a szakszervezetek bejelentették, 26 782-en vettek részt a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkjában – legalábbis ezt derült ki az összesített adataikból. Hozzáteszik, ebben nincsenek benne azok a munkavállalók, aki valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak) bár szerettek volna, de nem tudtak tényleges bekapcsolódni a sztrájkba.
A napokban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, márciusra teljes sztrájknapokat terveznek, és gyermekfelügyeletet sem biztosítanának mindenhol. Hozzátette: a szakszervezetek azért dolgoznak, hogy elkerüljék a sztrájkot, elsősorban a tárgyalóasztalnál akarnak megállapodni. Arról, hogy mit szeretnének elérni a tanárok, itt olvashattok el mindent.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
