Bár korábban a bíróság azt mondta, jogszerű a tanárok január 31-i sztrájkja, az ítélőtábla most megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését.
A Fővárosi Ítélőtábla február 10-i ítélete szerint mégis jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – közölte az ítélőtábla friss közleményében.
A közleményben az ítélőtábla azt írta, a tanárok - mivel nem tudtak megegyezni a minisztériummal - kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, hogy ők állapítsák meg a még elégséges szolgáltatást. Az Emmi pedig ellenkérelmet nyújtott be, álláspontjuk szerint a sztrájk jogellenes volt, ezt az állítást pedig a járványügyi helyzetre alapozták. Bár korábban a bíróság kimondta, hogy a sztrájk jogszerű, az elsőfokú ítélet ellen fellebbező minisztérium indoklása után most az ítélőtábla az közölte,
"a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt" - írják a közleményben.
Az indoklás szerint a feleknek meg kell állapodniuk a még elégséges szoltáltatásról, azonban ez nem történt meg, "ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés" - írja az ítélőtábla.
Közben a szakszervezetek bejelentették, 26 782-en vettek részt a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkjában – legalábbis ezt derült ki az összesített adataikból. Hozzáteszik, ebben nincsenek benne azok a munkavállalók, aki valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak) bár szerettek volna, de nem tudtak tényleges bekapcsolódni a sztrájkba.
A napokban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, márciusra teljes sztrájknapokat terveznek, és gyermekfelügyeletet sem biztosítanának mindenhol. Hozzátette: a szakszervezetek azért dolgoznak, hogy elkerüljék a sztrájkot, elsősorban a tárgyalóasztalnál akarnak megállapodni. Arról, hogy mit szeretnének elérni a tanárok, itt olvashattok el mindent.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
