Egyre több gimnázium és technikum hozza nyilvánosságra a központi írásbeli felvételi átlageredményeit - ezekből szemezgettünk.
Pár nappal ezelőtt néhány gimnázium átlagpontszámait már megmutattuk nektek, most újabb - ezúttal nem budapesti - középiskolák eredményeit gyűjtöttük össze.
A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban 269 diák írta meg január 22-én a központi felvételit, a nyolcadikosok átlageredménye matekból 22,15, magyarból 31,5 lett – összesítve az átlagpontszám 53,65 pont. A technikum az előző évek eredményeit is közzétette, összehasonlítva az országos pontszámokkal – ebből a táblázatból kiderül, hogy az intézményben néhány ponttal minden évben magasabb a diákok eredménye az országos átlagnál.
A Veresegyházi Katolikus Gimnázium részletes statisztikákat tett közzé:
Az iskolánkban megírt dolgozatok átlaga (zárójelben a 2020-as, 2019-es, illetve 2018-as év itteni eredményei):
8. évfolyamosokmagyar: 29,8 (23; 27,5; 29,8)matematika: 23,8 (21,9; 24,67; 19,7)Az összesen elért pontszámok átlaga: 53,77 (44,96; 50,7; 49,4)6. évfolyamosokmagyar: 32,8 (30,1; 28,14; 26,6)matematika:28,7 (24,9 ;18,4; 20,1)Az összesen elért pontszámok átlaga: 61,5 (55; 46,5; 46,7)
A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok matekból átlagosan 28,62, magyarból 30,10 pontot szereztek. A nyolcadikosok átlagpontszáma matekból 25,54, magyarból 30,80 lett.
A Keszthelyi Vajda János Gimnázium is közzétette az eredményeket: a hatodikosok átlagpontszáma magyarból 34, matekból 29 lett, a nyolcadikosoké magyarból 34, matekból pedig 26 pont.
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona is nyilvánosságra hozta azoknak a nyolcadikosoknak az átlagpontszámát, akik január 22-én náluk írták meg a központi felvételit. A magyarteszt átlagpontszáma 33,24, a mateké 28,63 lett.
A Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban felvételit író diákok átlagpontszáma 59.69. A nyolcadikosok – akárcsak a többi középiskolában – itt is magyarból szereztek több pontot, átlagosan 32,24-et, míg matekból 27,45 lett a pontátlag.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
