Az idei átlageredményeket még csak néhány gimnázium hozta nyilvánosságra, de amíg megjelennek a hivatalos adatok, elevenítsük fel, hogyan sikerült a tavalyi központi írásbeli felvételi.
73 ezer nyolcadikos vizsgázott január 22-én matematikából és magyarból a központi középiskolai felvételin. Az iskolák február 7-én értesítik eredményeikről a náluk vizsgázó diákokat az eredményekről, néhány intézmény holnapján azonban már elérhetőek a friss átlagpontszámok. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alig egy nappal a január 22-i írásbeli után közzétette az eredményeket, az intézmény így számolt be az idei feladatsorokról: „az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető”.
Idén az AKG-ban vizsgázó nyolcadikosok magyardolgozatainak átlagos pontszáma 34,5 lett, míg matematikából átlagosan 29 pontot értek el. Összehasonlításképpen: tavaly az AKG-ban felvételiző hatodikosok magyarból átlagosan 33, matekból 30,4 pontot szereztek.
Hogy sikerültek a tavalyi vizsgák?
Az Oktatási Hivatal oldalán meg lehet nézni az előző évek eredményeit: a tavaly vizsgázó nyolcadikosok átlagosan 24,4 pontot szereztek magyarból, és 22,7 pontosra írták a matektesztet.
Mi vár a nyolcadikosokra a továbbiakban?
Ahogy fentebb is írtuk, a vizsgát szervező intézmények február 7-ig értesítik a tanulókat az eredményeikről, február 18-ig pedig az általános iskolák továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól.
Február 22-től március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat azokban a középiskolákban, ahol a jelentkezés feltétele a szóbeli vizsga is. Vannak olyan középiskolák, amelyek portfólió benyújtását is kérik.
Március 16-ig a középiskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. Nem kell megijedni, ez még nem a végleges rangsor. Az eredmény április 29-én érkezik meg: a középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítőt a jelentkezőknek és az általános iskoláknak, a diákok június 22-24. között iratkozhatnak be a középiskolákba.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
