Karanténból ki, karanténba be - saját bőrén érzi minden diák és tanár a koronavírus-járvány ötödik hullámát. Erről posztolt Balatoni József, vagyis Jocó bácsi is.
A tegnapi napomat este egy Covid intézkedéssel zártam, a mait pedig egy újabbal kezdtem. Végeláthatatlannak tűnik ez a folyamat, de tényleg. Épphogy szabadulnak a karanténból az ott lévők, néhány nyugodt iskolai nap, aztán megint mennek vissza. És ez megy január eleje óta nagyon durván
- írja Facebookon Jocó bácsi. A történelemtanár szerint mindenhol ez van. "De azért a hétvégén összeeresztettük őket az Educatio-n, most hétvégén meg a központi felvételin fogjuk... Hátha ott, ahol még esetleg nem ilyen fejetlen a helyzet, majd ott is az lesz" - teszi hozzá.
A minőségi oktatást felejtsük el, jelenleg örülünk, ha egyáltalán tanítani tudunk... Már aki még van, mert ahogy hallom, a kollégák is sorra fertőződnek meg.
Nincsenek jó helyzetben az iskolák
Az Eduline-hoz egyre több általános és középiskolából érkeznek olyan hírek, hogy a téli szünet utáni második héten megugrott az igazolt fertőzött diákok száma – sok helyen egyszerre több osztály volt kénytelen átállni digitális oktatásra. Számítani lehetett rá. Már december végén egyértelmű volt, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma januárban elindul, ráadásul ezt már a jellemzően enyhébb tüneteket okozó, de az eddigi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron okozza majd. A diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus – az 5-18 évesek harmada egy, negyede pedig két oltást kapott eddig.
Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
