Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország - ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére, ráadásul nálunk kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot.
Vajon jól keresnek az európai pedagógusok? Milyen fizetést kap egy kezdő tanár, mennyivel keres többet egy igazgató egy középiskolai tanárnál, és vajon kapnak-e extra juttatást a mentorálásért vagy az adminisztratív feladatok elvégzéséért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság megbízásából készített kutatás, amely 2019/20-as adatok alapján értékeli a tanárok helyzetét.
Hol keresnek a legrosszabbul a tanárok? Nincs meglepetés
Van olyan európai ország, ahol egy kezdő pedagógus évi bruttó ötezer euróért, átszámítva körülbelül 1,8 millió forintért (havi 150 ezer forintért) dolgozik, míg máshol akár évi 80 ezer eurót is kereshet egy pályakezdő - ez havi 2,5 millió forintos fizetést jelent.
A kutatási beszámoló négy olyan európai országot említ, ahol havi 260 ezer forintnak megfelelő összeg alattiak a fizetések: Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik ide, de alacsony bérért dolgoznak a kezdő tanárok Albániában és Törökországban is.
A dán, a német és a svájci pályakezdőknek viszont nincs okuk panaszra, ezekben az országokban évi 50 ezer eurós fizetés, vagyis körülbelül havi másfél millió forintnak megfelelő összeg jár a legfiatalabb tanároknak.
Mennyit kell dolgozni a magasabb bérért?
Míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, addig Dániában és Izlandon már 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.
Az is változó, hogy pontosan mennyivel magasabb a "csúcsbér" a kezdőkénél. Görögországban a kezdő fizetés 97 százalékkal emelkedhet meg, Magyarországon pedig 83 százalékkal - igaz, itthon a "bázisérték" kifejezetten alacsony.
Óvoda, általános vagy középiskola: hol lehet jobban keresni?
Az óvodapedagógusok a legtöbb országban kevesebbet keresnek az általános és középiskolai pedagógusoknál, akad azonban olyan ország ahol a három munkakör fizetése megegyezik.
Tizenegy országban nincs különbség az általános és a középiskolákban dolgozók bérezése között (ha tanárokról beszélünk, ez a helyzet itthon is), míg Spanyolországban vagy Hollandiában a középiskolákban jobban lehet keresni, mint az általános iskolákban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
