Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország - ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére, ráadásul nálunk kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot.
Vajon jól keresnek az európai pedagógusok? Milyen fizetést kap egy kezdő tanár, mennyivel keres többet egy igazgató egy középiskolai tanárnál, és vajon kapnak-e extra juttatást a mentorálásért vagy az adminisztratív feladatok elvégzéséért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság megbízásából készített kutatás, amely 2019/20-as adatok alapján értékeli a tanárok helyzetét.
Hol keresnek a legrosszabbul a tanárok? Nincs meglepetés
Van olyan európai ország, ahol egy kezdő pedagógus évi bruttó ötezer euróért, átszámítva körülbelül 1,8 millió forintért (havi 150 ezer forintért) dolgozik, míg máshol akár évi 80 ezer eurót is kereshet egy pályakezdő - ez havi 2,5 millió forintos fizetést jelent.
A kutatási beszámoló négy olyan európai országot említ, ahol havi 260 ezer forintnak megfelelő összeg alattiak a fizetések: Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik ide, de alacsony bérért dolgoznak a kezdő tanárok Albániában és Törökországban is.
A dán, a német és a svájci pályakezdőknek viszont nincs okuk panaszra, ezekben az országokban évi 50 ezer eurós fizetés, vagyis körülbelül havi másfél millió forintnak megfelelő összeg jár a legfiatalabb tanároknak.
Mennyit kell dolgozni a magasabb bérért?
Míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, addig Dániában és Izlandon már 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.
Az is változó, hogy pontosan mennyivel magasabb a "csúcsbér" a kezdőkénél. Görögországban a kezdő fizetés 97 százalékkal emelkedhet meg, Magyarországon pedig 83 százalékkal - igaz, itthon a "bázisérték" kifejezetten alacsony.
Óvoda, általános vagy középiskola: hol lehet jobban keresni?
Az óvodapedagógusok a legtöbb országban kevesebbet keresnek az általános és középiskolai pedagógusoknál, akad azonban olyan ország ahol a három munkakör fizetése megegyezik.
Tizenegy országban nincs különbség az általános és a középiskolákban dolgozók bérezése között (ha tanárokról beszélünk, ez a helyzet itthon is), míg Spanyolországban vagy Hollandiában a középiskolákban jobban lehet keresni, mint az általános iskolákban.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
