Minden pedagógus automatikusan megkapja az elmúlt három év helyettesítései után járó munkabért? Mekkora összegről van szó, és hogyan tudják bizonyítani a tanárok, tanítók, mennyit helyettesítettek az elmúlt években? Ilyen kérdésekre válaszolt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely múlt héten számolt be arról, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának elsőfokú döntése alapján a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű.
„Nem valószínű, inkább arra készüljünk, hogy ez még hosszú menet lesz, de a PDSZ azon dolgozik, hogy ne kelljen tömegesen perelni ahhoz, hogy mindenki hozzájusson az őt megillető pénzhez. Ehhez persze nem ártana, ha minél többen csatlakoznátok a PDSZ-hez” – válaszol a szakszervezet a legfontosabb kérdésre, hogy automatikusan megkapják-e a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok az elmúlt három év helyettesítései után az órabért.
Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma elsőfokon kimondta, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű. „Kollégáink – akik egyébként pedagógusok – egyebek mellett azért perelték be a munkáltatójukat, hogy kérelmezzék: fizessen a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, valamint az ún. „H” betűs órákért, amelyek az eseti helyettesítésre történő „rendelkezésre állást” jelentik – azaz azt az időszakot, amikor jelen kell lenni, és várni, hogy beosztanak-e helyettesíteni, vagy, ha van feladat, akkor konkrétan helyettesíteni” – írta a PDSZ.
A szakszervezethez sok kérdés érkezett a döntés után - ezeket válaszolják meg oldalukon, érdemes az egészet végigolvasni. Kiemelik: a négy napon belül elrendelt helyettesítésekért az óradíj 150 százaléka jár a teljes munkaidős pedagógusoknak, míg a „H” betűs órákért 40 százalékos bérpótlék, „ha be is kell menni az órára helyettesíteni, akkor annyi, mint az első esetben, azaz az időarányos illetményen vagy munkabéren felül 50 százalék bérpótlék jár”.
„Úgy számolod ki, hogy mennyi pénz jár, hogy összegyűjtöd az utóbbi három évben ellátott helyettesítéseid közül azokat, amelyeket aznap vagy a helyettesítés előtti négy napon belül rendeltek el. Ezt a Krétából küldött automatikus e-mailekkel elég könnyű bizonyítani, de köteles kiadni az igazgató is az összes helyettesítésről adatot, mivel feladata a munkaidő nyilvántartása, és azt is közölni kell kérésre, hogy kit helyettesítettél, aki pedig tud arról nyilatkozni, hogy előre látható volt-e a távolléte, vagy sem. Ha nem, akkor tiszta sor, hogy az elrendelés nem történhetett négy napon belül” – írják.
Hozzáteszik: ha a napi kettő, heti hat eseti helyettesítést négy munkanappal a helyettesítés előtt rendelték el, akkor azért nem jár többletpénz, kivéve, ha az elrendelt helyettesítéssel legalább 30 napon keresztül túllépte egy pedagógus a heti 26 órát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
