Az egyik budapesti gimnáziumban a májusban érettségizettek közül minden második diák szeptemberben már valamelyik külföldi egyetemen kezdett, de a HVG most megjelent középiskolai rangsorának élén álló három budapesti gimnáziumban – az Eötvösben, a Fazekasban és a Radnótiban – is magas a külföldre készülők aránya. A végzősök ráadásul nem a „futottak még” kategóriából választanak, hanem a legnevesebb brit, francia, amerikai vagy éppen holland egyetemekre felvételiznek. Az idei tudományos diákolimpiák magyar érmesei közül ma már többen cambridge-i hallgatók.
Az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – holtversenyben ez a két budapesti középiskola vezeti a HVG ma megjelenő 2022-es gimnáziumi rangsorát, amelynek harmadik helyét az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium szerezte meg. A legjobb tíz középiskola közé csak egy vidéki fért be, de a százas rangsorban összességében több a vidéki iskola, mint a fővárosi.
A HVG listájának élén álló budapesti gimnáziumok teljesítménye sok mindenben hasonló: a végzősök kiválóan teljesítenek a kompetenciaméréseken és az érettségin, a nehezebb, de több pontot érő emelt szintű vizsgát választják egy vagy több tantárgyból, és szinte kivétel nélkül a felsőoktatásban tanulnak tovább. Nem feltétlenül itthon. Az elmúlt években meredeken emelkedett a külföldi egyetemet választó végzősök aránya a vezető gimnáziumokban.
A HVG kiadványának intézményi adatlapjaiból kiderül: a 2019/2020-as tanév végén az Eötvös-gimnáziumban minden ötödik, a Fazekasban minden harmadik érettségiző külföldi egyetemre iratkozott be, ahogy a Radnótiban is 33 százalék volt a tanulmányaikat külföldön folytató diákok aránya. Igaz, a Brexit és a koronavírus-járvány miatt megtorpant a külföldi továbbtanulási kedv, ezt érzékelik a Fazekasban is, ahol idén – mondta néhány hete Erős-Honti Zsolt megbízott igazgató az Eduline-nak – a korábbi 30 százalékot meghaladó aránnyal szemben idén a diákjaik 23 százaléka iratkozott be valamelyik külföldi egyetemre.
| A legjobb gimnáziumok listája |
A HVG rangsorának élén tavaly is az Eötvös, a Fazekas és a Radnóti állt, csak éppen más sorrendben: akkor a Radnóti-gyakorló szerezte meg az első helyet, az Eötvös József Gimnázium lett a második, a Fazekas pedig a harmadik. Az ELTE gyakorlóiskolái közül több minden évben a top tízbe kerül, a Radnóti mellett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium és az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium is. Általában a Toldy Ferenc Gimnázium, a Veres Péter Gimnázium és a Szent István Gimnázium is az rangsor elején szokott végezni, de évről évre más sorrend alakul ki. A 25 legjobb gimnázium listáját a HVG360-on nézhetitek meg, az egész kiadványt pedig itt rendelhetitek meg. |
A Fazekassal ellentétben az alapítványi iskolák HVG-rangsorát évek óta vezető Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) az elmúlt egy évben is nagyot nőtt a külföldön továbbtanulók aránya: míg 2020-ban a végzettek 37 százaléka választott magának külföldi egyetemet, idén már minden második érettségizőjük döntött így, egészen pontosan 49 százalékuk kezdett külföldön szeptemberben. Hasonlóak az arányok a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, ahol az érettségizők 43 százaléka tanul tovább más országban, míg a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a végzősök 30-35 százaléka felvételizik sikeresen külföldi felsőoktatási intézménybe – mindkét intézményben elérhető a nemzetköziérettségi-program, ahonnan kis túlzással egyenes út vezet a vezető egyetemekre. „Sok olyan tanulónk van, aki – miután ezen a vizsgán jó eredményt ért el – beiratkozhatott a világ legjobb egyetemeire, például a Harvardra, a Yale-re, a Sorbonne-ra, a Cambridge-re, a Humboldt-ra” – mondta a HVG középiskolai kiadványának Hutai László, a Karinthy igazgatója.
Aligha meglepő, hogy a HVG százas rangsorában szereplő középiskolák közül az óvodát, általános és középiskolát is működtető, valamint szakképzést is kínáló győri Audi Hungária Általános Művelődési Központban volt a legmagasabb 2020 szeptemberében azoknak a diákoknak az aránya, akik az érettségi után külföldi egyetemen tanultak tovább – ott minden második végzős így döntött. Nem véletlenül: a gimnázium négyéves német nemzetiségi és német-magyar tagozatot is működtet, vagyis a diákok kifejezetten magas szintű nyelvtudással hagyják el az intézményt.
Van olyan gimnázium, amely már egy brit rangsorra is felkerült
A budapesti Fazekas-gimnáziumból egyébként olyan sok végzős került be az elmúlt években az Oxford és a Cambridge képzéseire, hogy az intézmény a The Telegraph nyáron nyilvánosságra hozott rangsorára is felkerült, méghozzá a szintén magyarországi Milestone Intézettel együtt, amelynek nagy szerepe van abban, hogy kifejezetten sok magyar hallgató tűnik fel a legjobb brit felsőoktatási intézményekben. A brit napilap azokat a „külföldi” iskolákat vette sorba, ahonnan a legtöbb diák érkezik a két legnevesebb brit egyetemre, az Oxford-ra és Cambridge-be. A listát három szingapúri iskola vezeti, ám a két magyar intézmény számos kínai, görög, hongkongi, ciprusi, malajziai, gibraltári és litvániai iskolát megelőz.
A nemzetközi tudományos diákolimpiákon érmet szerző magyar diákok többsége is külföldön, túlzás nélkül a világ legjobb egyetemein tanul tovább. A 2020-as nemzetközi informatikai diákolimpia ezüstérmes csapatából ketten például Cambridge-ben, ketten az ELTE-n tanultak tovább, az idei, szintén érmeket begyűjtő indulók közül van, aki a világ 150 legjobb egyeteme között emlegetett hollandiai Radboud University képzésén tanul tovább, a másik két végzős csapattag pedig az ELTE-n, valamint Cambridge-ben kezdi az egyetemet. A dolgukat persze nem könnyítik meg a Brexittel járó változások, amelyek miatt a brit egyetemek felé kacsintgató magyar diákok kénytelenek voltak stratégiát váltani, és párhuzamosan jelentkezni francia, belga, holland, amerikai és angliai topegyetemekre – a legtehetségesebbek oda iratkoznak be, ahol kiváló oktatást és kedvező ösztöndíjat is kapnak.
Nemzetközi érettségi: egyre több gimnáziumban
Nem véletlen, hogy egyre több gimnázium ma már azzal hirdeti magát, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi felsőoktatás elvárásaira is felkészítik a diákjait. Több középiskola csatlakozott például a nemzetköziérettségi-programhoz, a diákok kétéves, idegen nyelvű képzésen készülhetnek fel a vizsgára, amelyet a világ számos országában és a legjobb külföldi egyetemeken (és persze itthon is) elfogadnak. Az első fecske a Karinthy-gimnázium volt, ahol 1992-ben indult a program. „Maximálisan 45 pontot lehet elérni a záróvizsgákon, ezt a világ több mint százezer vizsgázója közül néhány száz szokta megkapni. A 40 pont feletti eredmény már kitűnőnek számít. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Karinthynak ebben az évben is volt egy 45 pontos tanulója, két 44 pontosa, de az összes érettségiző fele 40 pont fölötti eredményt ért el. Ez világviszonylatban is kiváló eredmény” – mondta Hutai László a HVG középiskolai kiadványának.
A program természetesen számos nemzetközi iskolában elérhető – ahonnan eleve nem a magyar egyetem a cél. Ilyen a „három tannyelvű”, az angol és a magyar mellett a spanyol nyelvet fókuszba állító SEK Budapest, a Nagykovácsiban működő The American International School of Budapest, az International School of Budapest, a Budapest British International School és a The British International School. Emellett a diákok a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban és a BME által alapított Nemzetközi Gimnáziumban is jelentkezhetnek a különleges képzésre.
A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
